nemzetiség

Teljes szövegű keresés

nemzetiség: 1. valamely nemzethez tartozás mint állampolgárság. Ny-Európában ez a fogalmi megjelölés általános. A nemzetiségnek ez a jelentése mindig az egyén helyzetét jelöli, döntően szubjektív meghatározottságú. – 2. A népből nemzetté fejlődés bizonyos átmeneti szakaszára jellemző prenacionális etnikai-történeti közösség, amelynek már van önálló kultúrája, de valójában még nem rendelkezik a független politikai lét hagyományával. Ez a felfogás elsősorban a lengyel szociológiában uralkodik, de vallja némely francia, román és szovjet szociológus és történész is. – 3. Nemzeti kisebbség. Valamely állam területén élő, de nem a többségi nemzethez tartozó, ezért kisebbségben levő emberek csoportja, amelyet elsősorban a nyelv és a kultúra, a közös történelmi múlt, ill. az ezekből fakadó magatartásbeli sajátságok és pszichológiai jellegzetességek, valamint az összetartozás tudata köt össze és választ el más nemzetiségektől és nemzetektől. – A magyar nyelvben a múlt századi (különösen reformkori) ’nemzet’, majd ’politikai nemzet’ jelentéstől eltekintve a nemzetiségnek elsősorban ez az értelmezése elfogadott. A nemzetiségnek hasonló meghatározása használatos általában a SZU-ban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Skandináviában, valamint a német nyelvterületen. – A nemzetiségek tömbben, nyelvszigetben, ill. szórványban élnek. Létrejöhettek az egyes nemzetek kialakulásával párhuzamosan, vagy éppen bizonyos nemzetek kialakulása folyamatának részeseiként, úgy, hogy közben maguk is önálló struktúrájú társadalmi egységekké váltak. Ilyen a Ny-európai nemzetiségek többsége (katalánok, baszkok, bretonok és ilyenek voltak 1918 előtt a mo.-i szlovákok is). Keletkezhettek nemzetiségek államhatárok változásával is. (pl. K-Európa magyar, német, lengyel stb. nemzetiségei, itt az esetek többségében már kialakult nemzetek részeiből lettek nemzetiségek) és kivándorlással (pl. kanadai franciák); lehetnek őslakosok is, mint pl. az ausztráliai bennszülöttek. – A nemzetiséget a nemzettel szemben bizonyos területi egység jellemezheti, ahol az államon belül autonómiát kap (pl. Jugoszláviában a Vajdaság és Kosovo-Metohija Autonóm Tartományok, a SZU-ban a különböző autonóm területek). Nemzettől független nemzetiségi gazdasági élet szerényebb keretek közt a kapitalizmusban folyhat (nemzetiségi bankok és gazdasági egyesületek), a szocializmusban a viszonylagosan önálló gazdasági élet nem jellemzi a nemzetiséget. – A nemzetiségek néprajzi kutatása több szempontból fontos és tanulságos. Gyakori népi-nyelvi elszigeteltségük, peremhelyzetük miatt olyan kulturális jelenségeket őriztek meg, amelyek már sem a többségi, sem az anyanemzet népi kultúrájában nem találhatók meg. A nemzetiségek sok esetben a népek közötti kulturális csere közvetítői, ezért az összehasonlító vizsgálatoknak is értékes alanyai. A mai Mo.-on erős nyelvi, népi és területi tagoltságban kisszámú nemzetiség lakik ( románok, németek, horvátok, szerbek, szlovének, szlovákok). Az államhatár-változások következtében nagyszámú magyar nemzetiség él a szomszédos országokban ( romániai magyarok, jugoszláviai magyarok, csehszlovákiai magyarok, magyarok a Szovjetunióban, Burgenland) és a kivándorlás miatt Amerikában ( amerikai magyarok). – Irod. Rehák László: A kisebbségek Jugoszláviában (Novi Sad, 1967); Kloss, H.: Grundfragen der Ethnopolitik im 20. Jahrhundert (Wien–Stuttgart, 1969); Handbuch der europäischen Volksgruppen (Wien–Stuttgart, 1970); Nagy György: A nemzetiség fogalma (Korunk, 1971); Mikó Imre: Nemzet és nemzetiség (Korunk, 1971); Stephens, M.: Minorities in Western Europe (Gomer Press, 1976); Kővágó László: Kisebbség – nemzetiség (Bp., 1977).
Kósa László

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages