Oláh leány tánca

Teljes szövegű keresés

Oláh leány tánca: dramatikus táncaink ( dramatikus táncok) egyik típusa az „elveszett juhait kereső pásztor történeté”-vel kapcsolódó táncpantomim, amelyet a magyar néptánckutatás oláh leány tánca néven tart számon. E dramatikus-pantomimikus tánc cselekményének a mozzanatai, felépítése a következő: A pásztort („oláh leányt”) megszemélyesítő férfi elveszett juhait, kecskéit (kecskéjét) siratja és keresésükre indul. A siratást és keresést bánatos dallam fejezi ki. Keresése közben több olyan tárgyat vagy jelenséget észlel (szikla, bokor, szenes tuskó, felhő stb.), amely megtéveszti s azt hiszi, hogy a nyáját találta meg, éppen ezért örömében táncolni kezd. Miután csalódott, újra kesereg. Ezt ismét bánatos dallam érzékelteti. A juhok keresése közben felbukkanó különböző nehézségek többször ismétlődhetnek. Végre megtalálja a nyájat és örömében táncra perdül. – Az egyes változatok epizódjait olykor különböző hangulatfestő dallamok (pl. furulya- és dudaimitáció) fejezik ki. A tánc előadása közben egy parlando rubato keserves dallam és egy gyors táncdallam váltogatja egymást. A lassú, bánatos rész hangulatát, a cselekményt pantomimikus mozdulatokkal eljátsszák, míg a gyors dallamra táncolnak. A történet szövegét rendszerint a zenét szolgáltató muzsikusok adják elő. A gyors dallam többnyire a vidék egyik jellegzetes régi táncdallama, amelyre valamely régi típusú táncot járnak ( botoló, kanásztánc, legényes, ugrós), bár az újabb táncfajták is előfordulnak ( csárdás). – A juhait kereső pásztor története a magyar és a román folklórban főleg hangszeres programzene formájában él. E zenei műfajra, „nótára” Balassi Bálint utalt először négyszáz évvel ezelőtt. Az összegyűjtött nagy mennyiségű román változatban a pásztor, a juhász („păcurar”, „cioban”) keresi az elveszett juhait vagy kecskéit, ritkábban az öregasszony vagy pásztorlány. Az utóbbi változatokat csak a bánsági és Timok vidéki (Jugoszlávia) románok ismerték. A mo.-i történetekben a pásztor mellett az „oláh leány” szereplése gyakori. Ezek a variánsok a Duna mellékéről (Tolna, Fejér megyék és Kiskunság) kerültek elő. Az ismert történeti források is az „oláh leányról” (Balassi nótajelzése), „oláh fátáról” (Andreas Frank erdélyi országgyűlési jegyzőkönyvíró feljegyzése 1659-ből) tesznek említést. E pantomimikus táncot főleg lakodalmakban és a tavaszi juhbemérések (Erdély) alkalmával adták elő. Az erdélyi magyar folklórban hangszeres (programzene) és mimikus-táncos változatai mellett balladás formái is ismeretesek. – Irod. Kaposi Edit–Maácz László: Magyar népi táncok és táncos népszokások (Bp., 1958); Faragó József: A juhait kereső pásztor a magyar folklórban (Igaz Szó, 1963); Habenicht, G.: Poveştea ciobanului care şi-a pierdut oile (Revista de Etnografie şi folklor, 1968); Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor tánca (Táncműv. Ért., 1970).

„Az elveszett nyáj siratása” (Perkáta, Fejér m., 1965)

„Az elveszett nyáj siratása” (Magyarlóna, v. Kolozs m., 1969)

„Az elveszett nyáj megtalálása”. Örömtánc (Magyarlóna v. Kolozs m., 1969)

„Az elveszett nyáj megtalálása”. Örömtánc (Magyarlóna v. Kolozs m., 1969)
Pesovár Ferenc

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages