ördögkövek
ördögkövek: Vas m.-ben, főként Jákon és Gencsapátiban az út szélén heverő római kori oszlopokat és épületmaradványokat a népmondák ördögkövek néven ismerik, az ördöggel hozzák kapcsolatba. A számos változatban ismert monda szerint az apa vagy anya rosszalkodó gyermekét az „ördög vünné e’!” szavakkal szidja meg vagy éppen különleges segítség fejében az ördögnek ígéri. Az ödrög jelentkezik is a gyermekért, de a rémült szülők halogatják a fiú kiadását, amíg iskoláit el nem végzi, amíg pap nem lesz stb. Végül fogadást ajánlanak az ördögnek: hozza el a leghatalmasabb követ a tenger fenekéről vagy Rómából, Jeruzsálemből, Sopronból, Kőszegről, mire a fiú első miséjét bevégzi; ha idejére érkezik, övé a gyerek; ha megkésik, többé nincs követelése rajtuk. A fiú azután szaporázza a misét, az ördög elkésik, s dühében a falura hajítja a követ, de nem tehet kárt benne. – Más mondák szerint az ördög pihenni ült a kőre, ma is látni a földbe mélyedt kövön a lábai nyomait stb. Az ördögnek ígért gyermek mesetípusának (AaTh 811) számos finn, észt, dán, svéd, német, szerb, horvát, szlovén, orosz változata ismert; e típust kötötte a vasi kőemlékekhez, alakította át mondává a népi képzelet. A Székelyföldön hatalmas, közepük táján lyukas vagy mélyedéses kövekről hasonló monda szól. Így az egykori Udvarhely m.-ben, Olasztelek vidékén úgy tartják, az ún. Likaskő, az a kővéső, amellyel harminckét bűvös kakas a Rika hegyén átvonuló Kakas barázdát ásta, amelyet azonban a hajnaltól meglepve kiejtettek; így tartják a → Firtos és Tartód mondájában emlegetett Firtos-vári szegletkőről is. – Irod. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I., Pest, 1868); Bárdosi János: Rómaikori oszlopokhoz „ördögkövekhez” fűződő mondák Jákról és Gencsapátiból (Savaria, A Vas megyei Múzeumok értesítője, 1963); Dömötör Sándor: A jáki „ördögkövek” mondájának képzettörténetéhez (Vasi Szle, 1966).
Sándor István
