palónya
palónya: két csónakról, két ember által kezelhető, zsákszerűen öblös folyóvízi húzóháló; a → flák felső-tiszai (Tiszafüredtől északra használatos) változata. A 18–22 m hosszú és 6–8 m mély háló felső inán 8–10 pala, alsó inán ólomsúlyozás és két végén egy-egy csatkő van; öblét a hálólap két szélének „összevarrásával” nyerik. Nem bizonyítható, hogy az al-dunai flák és a felső-tiszai palónya között közvetlen genetikus kapcsolat lenne, jóllehet a két szerszám szerkezete és használati módja azonos. Egy palónya nevű hálót már a 17. sz.-ban is használtak a Felső-Tiszán (Kesznyéte, 1689: polonya). A leírásból csak azt tudjuk meg, hogy „apró halat szokott fogni; mivel azon háló nem öreg halhoz való”, így ez az adat biztonsággal nem azonosítható a néprajzi leírásokkal. Az Európában széles körben használatos hasonló húzóhálók és a palónya összevetését nehezíti, hogy a szó etimológiáját sem ismerjük. – Irod. Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken (Debrecen, 1934); Takáts Sándor: Emlékezzünk eleinkről – A gyalmos és réti halászokról (I–II., Bp., 1929).
Szilágyi Miklós
