poroszkálás, poroszka
poroszkálás, poroszka: lónak, öszvérnek és szamárnak a kényelmes, fürge, de nagyon kitartó ügetése. Az elmúlt századokban különösen nagy értéket tulajdonítottak a „jóporoszka lovak”-nak, amelyeket külön lócsiszárok iskoláztak be úgy, hogy a lónak az egyazon oldalon lévő lábait → nyűgbe tették, azaz kötéllel összekötötték és úgy kocogtatták. Előbb csak az egyik oldalon, pl. a bal oldalon lévő lábakat kényszerítették így „együtt-lépésre”, majd egyszerre a bal és jobboldaliakat. A törökök voltak ennek híres szakemberei. Nálunk is jó eredményeket értek el a poroszkák tanításában. – a 17. sz. folyamán – az ún. délceg-mesterek. Voltak hosszú- és rövid-léptű poroszkák, sőt akadtak olyanok is, amikor a ló az egyik oldalon lévő lábaival úgy tudott lépni, akár a teve.
K. Kovács László
