prelogikus gondolkodás
prelogikus gondolkodás: L. Lévy-Bruhl Kategóriája a törzsi társadalmakra általánosan jellemző gondolkodásmód jelölésére. Felfogása szerint ezt a → kollektív reprezentációkban tanulmányozható gondolkodásmódot a következő fő vonások jellemzik: a szemlélet integritása (a jelenségeknek egészükben és az emberre való vonatkozásukban egyidejűleg történő szemlélete, amelyben a tudat alapfunkciói: megismerés, érzelem és akarat összefonódnak), a jelenségek ennek következtében egyidejűleg úgy jelennek meg benne mint önmaguk, és mások mint önmaguk (nem érvényesül az ellentmondás törvénye), ez a más voltuk misztikus jellegű, abban fejeződik ki, hogy a különböző dolgok egymásra hatást gyakorolhatnak, egymásban részesedhetnek, így az emberi cselekedetek, magatartások – számunkra irracionális módon is befolyásolhatják a környezeti viszonyokat (a részesedés törvénye). Ez a gondolkodásmód nem nélkülözi a logikát, hanem sajátos logikája van, ezért tartotta szükségesnek a prelogikus gondolkodás-fogalmával jelölni Lévy-Bruhl, aki hangsúlyozta, hogy a törzsi társadalmak tagjai ugyanolyan tudati funkciókra képesek, mint a fejlettebb társadalmaké, gondolkodásukban ugyanazok a logikai műveletek szerepelnek. Nézeteit később visszavonta. A fogalmat az utóbbi évtizedekben nem használja a néprajzi irodalom, azonban felismerései mind az egyetemes, mind az európai néprajzi gondolkodásban tovább élnek. (→ szublogikus tudatállapot) – Irod. Lévy-Bruhl, L.: Les functions mentales dans les sociétés inférieures (Paris, 1910).
Sárkány Mihály
