rábaközi hímzés
rábaközi hímzés: összefoglaló megnevezése a vidék → régi dunántúli hímzések stíluscsoportjába tartozó vászonhímzéseinek. Korai emlékeit – túlnyomóan lepedővégeken – színes szőrfonallal vagy piros pamuttal dolgozták, nagyobbrészt lenvászon alapon. Későbbi emlékeit, a nagyszámú 19. sz.-i párnavéghímzést kendervászonra varrták, szintén piros pamuttal, kivételes esetekben szőrrel. A lepedőszélek fő motívuma az öt-, hétágú rozettás-tulipános-gránátalmás, rendesen virágtartóból eredő virágtő. Gyakori motívum a kétfejű sas, mely majd a magyar nyelvterület másik, keleti peremén újból szép számmal jelentkezik a hímzéseken. Ezek a szabadrajzú virágtöves, kétfejű sasos stb. lepedővégek általában szakaszos elrendezésűek, nemegyszer alsó és felső perem keretezi őket. Többségükben szabadrajz után varrták őket, lapos-, hamis lapos- és száröltéssel. – Akad a szabadrajzú virágtöves mintáknak szálszámolás után készült párja is, piros pamutfonallal varrva. Az ezeknél újabb keletű párnavéghímzések kendervászon alapon készültek, szálszámolás után, szálánvarrott, keresztöltéses és gépöltéses technikával. Ezeken a darabokon is a párnahéjaknak egyik keskeny végét varrták ki, egyes esetekben azonban, ezen felül, a párnaszár egyik szélére is került hímzés, arra, amelyik a mennyezetes ágyon felvetve kívülre esett. Ezeken a hímzett párnavégeken a középhím igénytelen keskeny sáv, rendszerint mértani díszítménnyel, a főminta ennek két oldalán, a peremeken található. Motívumkincsük igen változatos: alapjuk ezeknek is a virágtő, esetleg már a virágaira szétesve, de elmértaniasítva. Ezekből a mértanias vagy már mértani motívumokból szinte megszámlálhatatlan változatot készítettek. Ezeken a minta szerkezete sok esetben egymás mellé, szakaszosan elhelyezett virágtő vagy egyes virág, amely fölött – egyedül ezen a vidéken – össze nem fűzött, eltérő jellegű mintasorok is lehetnek; tehát a gránátalmasor fölé rozettasor kerülhet. Ezekről a párnavéghímzésekről Bátky Zsigmond azt írta, hogy a múlt század harmincas évei óta nem készültek már. A szabadrajzú lepedők még korábban készülhettek, azok helyét szőttes lepedők foglalták el a szálánvarrott párnák mellett. – Irod. Bátky Zsigmond: Rábaközi hímzések (Bp., 1924); Ferenc Kornélia és Palotay Gertrúd: Hímzőmesterség (Bp., 1940); Jámbor Kálmánné: Rábaközi hímzések (Bp., 1978).
Párnavég, makkos-virágos rozettákkal hímezve (Csorna, Győr-Sopron m., 19. sz. első fele) Bp. Néprajzi Múzeum
Párnavég, szíves-makkos rozettával, szálánvarrott és Holbein-öltéssel (Rábaköz, Győr-Sopron m., 19. sz. első fele) Bp., Néprajzi Múzeum
Párnavég részlete, gránátalmák sorával (Veszprém m., 18–19. sz. fordulója) Bp. Néprajzi Múzeum
Halottas lepedővég részlete, ismétlődő virágtöves-pávás motívummal, fekete gyapjú fonállal kivarrva (Nemeskér, Győr-Sopron m., 18. sz. vége) Bp. Néprajzi Múzeum
Párnahéj részlete pávás mintával, szálánvarrott hímzéssel (Rábaköz, Győr-Sopron m., 19. sz. eleje) Bp. Néprajzi Múzeum
Fél Edit
