Székelyföld
Székelyföld: székelyeklakta vidék Erdély DK-i sarkában, ma Romániához tartozik. A → székelyek a 12–13. sz.-ban népesítették be a mai Székelyföldet. Korábbi nemzetségi tagoltságukat a 14–15. sz.-ban területi szervezet váltotta föl. Kialakultak a vármegyéktől független közigazgatási egységek, a székek (→ Háromszék, Csíkszék, → Udvarhelyszék, → Marosszék). A 13. sz.-ban (1260-as évek) kézdi székelyekből települt → Aranyosszék Ny-Erdélyben lévén területileg nem függött össze a többi székek tömbjével, a belső Székelyfölddel. A székely székek különállása 1876-ban szűnt meg. Ekkor vármegyéket szerveztek belőlük. A Székelyföld 1920-ban Erdéllyel együtt került Romániához. 1940–44 között Mo.-hoz tartozott, 1945 óta ismét Románia része. 1952–60 között mint Erdély túlnyomóan magyarlakta része Magyar Autonóm Tartomány néven külön közigazgatási egység volt. 1960–68 között Maros-Magyar Autonóm és Brassó tartományhoz, azóta Maros, Hargita és Kovászna megyékhez tartozik. – A Székelyföld változatos felszínű terület. Folyó- és patakvölgyek, folyómenti síkságok, hegyi medencék és hegyvonulatok tagolják. Ennek következtében az egykori székek jelezte nagyobb tájakon belül több kisebb táj is található a Székelyföldön. Jól elkülönülő medencék → Gyergyó és → Kászon, jellegzetes folyómenti tájak → Nyárád mente, → Nyikó mente, → Homoród mente, Maros mente. Természetrajzi elnevezés az → Erdővidék és a → Sóvidék, → Szikonyország. Vallási különállásra utal a háromszéki és a marosszéki → Szentföld. Történeti különállás emléke a → Partium. Újabb tréfásízű neve a Nyárád mente zöldségtermelő vidékének: → Murokország.
Székelyföld
Gidófalvi református templom (v. Háromszék m.)
Székelyföld
Székely nemesi kúria a 19. sz. első feléből (Alsócsernáton, v. Háromszék m.)
Kósa László
