tagosítatlanság

Teljes szövegű keresés

tagosítatlanság: a tagosítást megelőző állapot, melyet az jellemez, hogy egy-egy birtok több (esetenként 30–40) részből áll (tagosítatlan birtok), s ezek a határban szerteszéjjel helyezkednek el (tagosítatlan határ). A tagosítatlanság kialakulása és fennmaradása szoros kapcsolatban áll a birtoklás módjával (újraosztásos földközösség), a művelési rendszerrel (nyomásos gazdálkodás), az örökösödési szokással, talaj- és domborzati viszonyokkal. A tagosítatlanság mellett nem lehet korszerű gazdálkodást és vetésforgót alkalmazni, mert a birtok szétdaraboltsága miatt sok idő elvész a jövés-menéssel; sokszor lehetetlen az egyes munkákat idejében elvégezni; alkalmazkodni kell a szomszédos parcellák műveléséhez stb. A tagosítatlanság felszámolására Mo.-on az első jelentős lépések a 19. sz. első felében kezdődtek meg az úrbéri birtokrendezések kapcsán, de nagyarányú tagosításokra csak a jobbágyfelszabadítást követő birtokrendezések alkalmával került sor. Tagosítatlan határú helységek azonban még a 20. sz. első felében is voltak országszerte. ( még: földközösség) – Irod. Simonffy Emil: A parasztföld és a tagosítás (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848–1914, I., Bp., 1965).
Török Katalin

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages