törőszék

Teljes szövegű keresés

törőszék: a kendertörés egyik eszköze. Vályúsan kiképzett mélyedés, amin keresztbe fektetik a maroknyi nyalábba összefogott kenderkórót, s egy ütőszerszámmal – leginkább mosósulyokkal – rásújtva megtörik. A vályús mélyedést általában egy, karólábakra fektetett rövidebb gerendadarabon, keresztben vagy hosszában alakítják ki. A törőszéknek másodlagosan primitív formája pl. egy tőkére párhuzamosan felszegezett két lécdarab, itatóvályú, esetleg a szekértézsla. Neve törőszék, törővályú, kendertörő bak. – A törőszék csak magyar nyelvterületen fordul elő Európában. Általánosan használt a Kisalföldön északra fel egészen Nyitráig, valamint e vidéktől keletre Hont, Nógrád területén és Pest m. északi falvaiban. Szórványosan előfordul Veszprém, Heves, Borsod m.-ben, sőt Torockó vidékén is. A törőszékkel teljesen azonos formájú eszközt használtak a szibériai sztyepp-zóna nomád népei a bőrtörésre. Minden valószínűség szerint a magyarság kialakulásában műveltségileg és etnikailag oly jelentős szerepet játszó nomád török népcsoportok útján került kultúránkba. Bőrtörőből – az életformánkban bekövetkezett változással párhuzamosan – funkcióváltással lett kendertörővé. ( még: tiló, kenderdörzsölés, szöszcsávázás)

Keresztvályús törőszék (Diósjenő, Nógrád m., 1930-as évek)

Hosszantvályús törőszék (Galgamácsa, Pest m., 1950-es évek)
Szolnoky Lajos

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages