túlvilág

Teljes szövegű keresés

túlvilág: A magyar népi hitvilágban ma már nem ismeretes egységes, és az egyházi, túlvilágra vonatkozó tantól független laikus, „pogány” túlvilág-elképzelés, hanem csak egy bizonyos heterogén anyag, amely a hivatalos egyházi túlvilág-tanítást (menny, pokol, purgatórium) mintegy kiegészíti, színezi, ill. a maga módján magyarázza. – A pokolra vonatkozó adatok legtöbbje bizonyos tilalmakat ( tilalom) megszegő büntetésére vonatkozik: „Aki másra köp, a pokolban tüzes tányérról kell felnyalnia”, és ehhez hasonló fenyegetések, amelyek valóra válásában nem hittek komolyan. A bűnös életűek nem a pokolban, hanem itt a földön vezekelnek ( kísértet). A halottak lelke a hit szerint a tulvilágra jut – általában egy bizonyos idő eltelte után ( lélek) –, ez vagy azonos az egyház tanította mennyel (purgatóriummal), vagy közelebbről nincs meghatározva. A rávonatkozó hiedelmek inkább csak a halottak tulvilági életére vonatkoznak. E hiedelmek két fő mag köré csoportosulnak. Egyik a halotti melléklet adásának igen régi gyökerű szokása, amely valószínűleg megelőzött minden tulvilágra vonatkozó elképzelést, de az utóbbi időkben már a halott tulvilági szükségleteinek kielégítését célozta. Ismertek másrészt a halottlátók tudósításai a túlvilágról, valamint még a 20. sz.-ban is elevenen élő, elterjedt hiedelemmondák, amelyek a visszajáró halottal folytatott fiktív beszélgetéseket tartalmaznak. Utóbbiak tanúsága szerint a halottak a túlvilágon ruházkodnak, esznek-isznak (fáznak, szomjasak, éhesek); a halottnak a túlvilágon hiányzó tárgyak utánaküldése is e hittel függ össze. A lélek túlvilágra jutására számos – egymással össze nem függő – hiedelem vonatkozik. A halott mellé vagy kezébe tett pénzt általában úgy magyarázzák, hogy a halott vízen (gyakran a Jordánon) vagy hídon át jut a túlvilágra, és e pénzből fizeti a vámot. A túlvilágra vezető hídat jelképezi az a moldvai szokás, hogy a halott kivitelekor a küszöbön, kút fölött, sír fölött vásznat húznak ki. Más adatok szerint tüskés út visz a túlvilágra (ezért kell a halott lábára harisnyát vagy cipőt húzni). A levágott köröm és haj ( hajápolás) szétszórásának tilalmát gyakran azzal indokolják, hogy ne kelljen a halottnak a túlvilágról visszajárnia érte; néhol ismert az a hit is, hogy a túlvilágra körömhídon kell átmenni, és ehhez szükségesek az élet folyamán összegyűlt körömdarabkák. A halott túlzott siratásának tilalmával kapcsolatos az a hit, hogy ha sokat sírnak, a halottnak vízben kell a túlvilágon járnia. – A túlvilággal kapcsolatos látomások ( halottlátó, túlvilágjárás, Tar Lőrinc pokoljárása) keresztény túlvilág képet mutatnak. A „megnyílt ég” archaikus népi imádságok motívumaként ismert. Erre vonatkozó – meglehetősen elterjedt – hiedelem: karácsony éjjelén Úrfelmutatás alatt az almafa alatt, állva be lehet egy pillanatra a megnyílt égbe pillantani és hallani lehet az angyalok énekét. – A túlvilág-elképzelésekre vonatkozó adatok Európa-szerte változatosak és heterogének: a hitvilág különböző korú rétegeit képviselik. A folyó és híd, tüskés út, valamint a körömhíd elképzelés sokfelé ismert. ( még: angyal, ördög, kereszteletlen gyerek, világfa)
Pócs Éva

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages