türelemüveg
türelemüveg: szűknyakú üvegpalackban elhelyezett, fából vagy csontból faragott ábrázolás. Nevezik türelempalacknak és türelemmunkának is. Vagy az üreg belsejében állítják és ragasztják össze apró elemekből, csipesz, fapálcika és drótkampó segítségével, így Mo.-on is, vagy az előre egybeszerkesztett építmény összecsukható, és az üvegbe csúsztatás után fonal segítségével szétnyitható. – A türelemüveg a 16. sz. óta mutatható ki és Európa nagy részén kedvelt szobadísz, kandallódísz lett, mo.-i parasztházakban a sublót dísze. Hozzájárult közép-európai elterjesztéséhez az oberammergaui és berchtesgadeni doboz- és játékáru-ipar, mely többféle jelenetet állított elő türelemüvegben, részben mozgó figurákkal. – A nyugati türelemüveg fekvő formájú, többnyire hajó ábrázolásával; Közép-Európában, így Mo.-on, a faragványt álló üvegbe építik be, a tér gyakran több szintre tagolt. Mo.-on a türelemüveg a 18. sz.-ban már kedvelt, Debrecenben még hagyatéki leltárba is bekerült 1780-ban egy üvegpalackba rakott vadaskert. Ugyanakkor a két legnépszerűbb mo.-i forma is helyi készítésű példányokkal képviselt: pl. türelemüveg kicsi oltárral 1784-ből Földvárról és bányászpalack 1791-ből Selmec- vagy Bakabányáról. Az előbbinek utódját, a kálváriát (Krisztus kínszenvedése), mely tkp. türelemüvegbe zárt feszület. Jézus szenvedésének eszközeivel, pásztorfaragók és barkácsolók még a 20. sz. első felében is készítették. A bányászpalackok a bányászélet, -technika és -viselet értékes dokumentumai; 3–4 szinten apró figurákkal a legjellemzőbb bányamunkákat eleveníti meg. Ritkábban egyéb ábrázolás is előfordul mo.-i türelemüvegekben, így pl. szőlőmunka bemutatása. – Irod. Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (III., Bp., 1911); Madarassy László: Művészkedő magyar pásztorok (Bp., 1934); Haberlandt, A.: Taschenwörterbuch der Volkskunde Österreichs (Wien. 1953); Erich, O.–Beitl, R.: Wörterbuch der deutschen Volkskunde (Stuttgart, 1955); Faller Jenő: A soproni Központi Bányászati Múzeum anyagából. Bányászpalackok (Bányászati Lapok, 1961); Kresz Mária: A kerámia gyűjtemény gyarapodása (Népr. Ért., 1969).
Türelemüveg bányajelenettel. Legalsó szint: fejtővég, 2. szint: „vitla”. 3. szint: iszapoló és zúzó, 4. szint: bányabíróság (Felvidéki bányavárosból, 1791) Bp. Néprajzi Múzeum
Türelemüveg, belehelyezett oltárral, előtte miséző pappal (Mád, Borsod-Abaúj-Zemplén m., 1837) Bp. Néprajzi Múzeum
Türelemüveg
Kálváriadomb ábrázolása (Selmecbánya, v. Hont m., 1912)
Mind: Bp. Néprajzi Múzeum
K. Csilléry Klára
