uborka (lat. Cucumis sativus)

Teljes szövegű keresés

uborka (lat. Cucumis sativus): az emberiség egyik legrégebben termesztett zöldségnövénye. Őshazája valószínűleg India, ahol több ezer esztendeje termesztik. D-Európában i. e. 500–300 között honosodott meg. Az ókori görögök és rómaiak már jól ismerték és fogyasztották. Ny- és Közép-Európában, így hazánkban is a középkor folyamán terjedt el. Mo.-i története kevésbé ismert, valószínű, hogy a főúri és kolostorkertekből viszonylag korán kikerült a paraszti termesztésbe. Táplálkozási jelentősége régóta számottevő. Bár táplálékértéke nem nagy, de majdnem egész évben fogyasztható valamilyen formában (salátának, nyersen, tartósítva). Legfontosabb mo.-i termőtája Nagykőrös és Kecskemét közvetlen környéke, ahol termesztése a kertészkedő parasztságnak fontos jövedelmi forrása. Nagykőrösön már a múlt század első felében jelentős volt az uborkatermesztés. Tartósított formában szekereken rendszeresen szállították Pestre és más városok piacaira. A termesztés a cegléd–szegedi vasút megépítése (1853) után lendült föl igazán. A század második felében alakult ki a vidék jellegzetes uborka-kultúrája, mely paraszti termelési tapasztalatokon és a kis parcellákon való gazdálkodáson alapult. 1920 után a nagykőrös–kecskeméti körzet elvesztette régi, monarchiabeli piacait. A fejlődés lelassult, de később sikerült újabb exportlehetőségeket biztosítani, és konzervgyárak is épültek az uborka földolgozására. – A két világháború között a hagyma után az uborka a második helyen állt Mo. zöldségkivitelében. Az uborkatermesztés elsősorban szántóföldön folyik, ahol a kapások között helyet kap a vetésforgóban. Gondozása fokozottan munkaigényes: a csíráztatott magot fészekbe, trágyázott földbe vetik, a kikelt palántát ritkítják, többször kapálják. Jelentős uborkatermő tájak még: Békés és Csongrád megye (Gyula és Szentes környékén melegágyi hajtatásos termesztés is folyik), Heves megye (Csány). – Irod. Nagy Lajos: Nagykőrös város gyümölcs-, zöldség- és főzeléktermesztésének állapota (Nagykőrös, 1930); Boros Marietta: A kecskeméti homoki zöldségtermelés (Ethn., 1963).
Kósa László

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages