ugrás, rituális

Teljes szövegű keresés

ugrás, rituális: a népszokások egyik rítuseleme. Lehet extatikus tánc része, de előfordul önmagában vagy tűzgyújtással összekötve is ( Szent Iván-i tűz, lakodalmi tűz, Szent György-napi kilövés). Sokszor az analógiás mágia alapján vélték hatásosnak: farsangkor a háziasszony magasra ugrik, hogy magasra nőjjön a kender is. Máskor az ugrással az állatokat igyekeztek gyors növésre, élénkségre ösztönözni. Ó-év estéjén a bíró a pásztorok elé pénzt dobott, melyet féllábon ugrálva kellett felvenniük, hogy az állatok frissek, elevenek legyenek. Az Ipoly menti pásztorok az aprószentek-napi vesszőhordáskor is ugrándoztak. Az első tejet ivó gyerekeknek hasonló okból kellett ugrálniuk. A tűzugrás célja már eltérő lehet ettől (pl. tisztító hatásúnak tartották). A révületbe eső maszkos alakoskodók ( alakoskodás) táncos ugrása is a termékenység növekedését célozza. Tirolban pl. az ún. Perchtlspringen alkalmából a kutakat is átugrálták. Feltehetően hasonló célú a bukovinai székely betlehemes játék ( betlehemezés), a csobánolás álarcos pásztorainak ugrása is. – Irod. Szendrey Zsigmond: A nép élő hitvilága (Ethn.. 1938); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968).
Dömötör Tekla

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages