úrbérrendezés

Teljes szövegű keresés

úrbérrendezés: a földesúr és a jobbágy közötti viszony országos érvényű, állami szabályozása. Az úrbérrendezés 1767–74 között, a Délvidéken az 1780-as években zajlott le. Erdélyben, a Jász–Kun kerületben, a hajdúvárosokban nem került sor úrbérrendezésre. Az úrbérrendezés elsődleges célja az állami adóalap, a jobbágytelek szabályozása és védelme volt. Az úrbérrendezést sokoldalú felmérés előzte meg. Minden helységben jegyzőkönyvezték az ún. „kilenc kérdőpont”-ra adott jobbágyválaszokat, összeírás készült az úrbéresekről és birtokállományukról, a szőlőkről és az irtásokról. Az adatokat bemondás alapján rögzítették, tehát forráskritikájuknál eltagadásokkal, pontatlanságokkal számolni kell. Az előzetes felmérések eredményeit figyelembe véve került sor az egységes urbárium bevezetésére, melyet minden helység anyanyelvén nyomtatva, a rá vonatkozó új szolgáltatási normák kitöltésével megkapott. Az urbáriumhoz mindenütt csatolták az úrbéri tabellát is. Ez utóbbi tartalmazta a földesúr, a jobbágyok, a zsellérek nevét, telekállományukat, a belső telek kiterjedését, az évi szolgáltatások mennyiségét és összetételét. Az új urbárium a belsőséget egységesen 2 pozsonyi mérős, azaz 1100–1300 öles nagyságban határozta meg. A külsőséget ( külső telek) egy egész telek után, az illető helység határának osztályba sorolása szerint, szántónál 16–40 hold között, rétnél 6–22 kaszás ( kaszás rét) között állapították meg. Az urbárium kitért még a jobbágyok jogainak és kötelezettségeinek tárgyulására. Maximálta az úrbéres szolgáltatásokat, a robot, a hosszúfuvar, census, ajándék nagyságát. Az úrbérrendezés jelentősége abban állt, hogy az úrbéres népesség terheinek és kötelezettségeinek egységes elvek szerinti országos rendezése ilyen formában ekkor készült el először. Az úrbérrendezéskor megállapított normák a jobbágyfelszabadításig, de egyes vonatkozásokban még továbbra is alapjai, irányadói maradtak a paraszti életnek. ( még: úrbér) – Irod. Felhő Ibolya: A Mária Terézia úrbérrendezése során készült adatfelvételek (A történeti statisztika forrásai, Bp., 1957); Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében (Bp., 1967).
Török Katalin

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages