vasfejű farkas, a
vasfejű farkas, a: mesealak; a → mesehős természetfeletti ellenfeléről, ill. a legyőzéséről és megsemmisítéséről szóló → hősmese. Cselekménye: a mesehős szolgálata fejében (olykor az → angyalbárányok: AaTh 471 mt. keretében) vagy tehénné vált anyjától örökségképpen (→ veres tehén, a, AaTh 511A mt. keretében) vagy a kígyókirálytól fia megmentéséért jutalmul (→ kígyókirály kincse, a, MNK 560* mt. keretében) → mágikus tárgyat: tülköt, dobozt, diót kap, melyet nem szabad felnyitnia. Nem tud ellenállni, a tülökből megszámlálhatatlan ló, ökör, juh sereglik elő. Nem tudja visszahajtani őket. A vasfejű farkas (vasfejű ember, ördög) megjelenik és vállalkozik rá, hogy visszahajtja, ha a hős megígéri, hogy nem házasodik meg. A hős megszegi a vasfejű farkasnak tett ígéretét. Javában folyik a lakodalom, mikor megjelenik a vasfejű farkas, hogy a fiút megbüntesse. – A változatok egy része itt a → kenyér panasza meséjével (AaTh 1199A; BN 346*) folytatódik és fejeződik be: a hős eljövendő anyósa vagy a násznép egy másik tagja frissen sült cipót helyez az asztalra, s az csak akkor engedi be a vasfejű farkast, ha mindazt kiállja, amit ő: ősszel földbe tették, egész télen át ott várakozott. Aztán megnőtt, levagdalták, csomóba kötötték, szekérre rakták, rúddal lenyomtatták, asztagba rakták, rátapostak, összeverték, megőrölték, megdagasztották, tüzes kemencébe dugták, darabokra hasogatták stb. A vasfejű farkas megijed és elszalad (vagy a kakasok megszólalnak és az ördög hatalma megszűnik). A változatok nagy része azzal folytatódik, hogy a fiú lóhátra kap és elmenekül. Sorra három öregasszonyhoz (emberhez, kocsmároshoz, Szél, Hold, Nap anyjához) tér be pihenni, akiknek kutyája (kecskéje stb.) jelzi a közeledtét. Távozáskor egy-egy törölközőkendőt, kalácsot, gyűrűt és egy korbácsot kap. Ezzel lánggal égő folyón hidat teremt, s mikor azon átszalad, és a korbácsot újra kézbe veszi, a híd megszűnik s a vasfejű farkas az innenső parton marad. A hős a kapott tárgyakat maga mellé téve megpihen. Mire felébred, ezekből hatalmas kutyák lettek. Nevük: → Messzehalló, Messzelátó, Földneheze vagy hasonló. A kutyákkal a vasfejű farkas anyjánál vesz szállást. Vadászni jár. A vasfejű farkas anyja segítségével három ízben is megkísérli a hős elpusztítását, de a kutyák mindannyiszor megmentik. Végül elpusztítják magát a vasfejű farkast is. A hős hazatér. Útközben a) a kutyákat visszaadja korábbi tulajdonosuknak, b) levágja a fejüket s emberré változnak, c) elföldeli őket. Mátkájával megtartják a lakodalmat (AaTh 361*). A mese önállóan vagy a veres tehén, AaTh 511A; → sárkányölő vitéz, AaTh 300 vagy „A hűtlen testvér (anya)”: AaTh 315 folytatásaként, kontaminációjaként fordul elő. Az egész magyar nyelvterületről 29 változata ismert. A nemzetközi népmesekatalógus a típusszámon csak magyar változatokat tart nyilván, jóllehet a típusnak a francia mesekincsben AaTh 300–AaTh 315–AaTh 361* összetételű, a román mesekincsben pedig AaTh 511 A+AaTh 361*, – AaTh 1199A összetételű változatai nem ritkák. Emellett hienc és erdélyi szász, de még mo.-i német, délszláv és orosz változatairól is tudunk. – A vasfejű farkas előfordul még → Tóth János történetének (AaTh 449) egyes változataiban mint a király (uraság) gyermekeinek elrablója, akinél Tóth János kutyaalakban szolgál. A harmadik fiú születésekor a kutya megöli a vasfejű farkast és visszahozza a másik két elrabolt gyermeket is. – Irod. Ranke, K.: Die zwei Brüder (FFC, 114; Helsinki, 1943); Dégh Linda: Pandúr Péter meséi (I., UMNGy III., Bp., 1941); Hunyadi András: Erővel is, ésszel is. Zselyki és décsei népmesék (Bukarest, 1956); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (I., Pécs, 1957); Delarue, P.: Le conte populaire français (I., Paris, 1957); Erdész Sándor–Halmos István–Kovács Ágnes: Ruszkovica István meséi (MNKF, 4., Bp., 1968).
Kovács Ágnes
