zajkeltés, lármázás

Teljes szövegű keresés

zajkeltés, lármázás: katartikus, ill. gonoszüző rítus ( gonoszűzés, katartikus rítusok). A naptári ünnepek, valamint az átmeneti rítusok gyakori tartozéka, gyakran elhomályosult céllal, ill. magyarázatokkal. Többnyire nem önállóan, hanem más szokáscselekmények kísérőjeként nyilvánul meg. A kongózás karácsonykor, szilveszterkor és újévkor szokásos, néhol pünkösdkor is. Egyes helyeken gulyafordítás kapcsolódott hozzá: pásztorok, béresek, legények, gyermekek zajongtak ostort pattogtattak, kolompoltak, kürtöltek, amíg a jószágok fel nem ébredtek és másik oldalukra fordulva biztosították a következő év termékenységét. A zajkeltés ez esetben egyrészt a gonosz távoltartására irányul, másrészt a következő év állatszaporulatát biztosító termékenységvarázslás. Farsangkor, főként húshagyókor szokás országszerte a lányok szűzgulyába hajtása, kikolompolása ( vénlánycsúfolás): a kongózás és gulyafordítás tréfás vénlány és vénlegény csúfolássá alakulásával. A civakodó házaspárokat kigúnyoló, megszégyenítő zángózás ( közvélemény-büntetés) szokását is zajkeltés kíséri. A húsvéti ünnepkörben bibliai esemény megjelenítésében, emlékeztetőjében kerül sor zajkeltésre Pilátus- vagy Judás-verés alkalmával ( Pilátus-égetés). Az emberi élet fordulóin eredetileg gonoszűző zajcsapás a bakfazékdobás és változatai. Keresztelőkor pl. az ablak alatt porral telt csuprot, bakfazekat dobnak a gyermekek. Egyes helyeken a keresztelői lakoma közben vagdosnak az ajtóhoz rossz cserépfazekakat, nehogy süket legyen a gyerek. A cserépdarabok, de az edény, hamu, por vagy gabona stb. tartalma is a jókívánságok sokaságát jelképezheti. Hasonló célzattal az esküvői menet ( menyasszonyvitel) indulásakor a szekérhez cserépedényt dobnak és lövöldöznek. A vacsora alkalmával is földhözvágnak egy rossz fazekat. A bakfazékdobás is ismeretes vénlánycsúfoló szokásként is. Névnapozáskor a köszöntők jókívánságát jelképezi a bakfazékdobás. A halott kivitelénél is a gonosz távoltartására vagy a lélek riasztására zajt csapnak cserépfazékkal, ajtó becsapásával stb. Virrasztáskor egyes helyeken csörgőpálcával ébresztgették az elalvókat. Eredetileg talán ez is gonosztávoltartó zajkeltés volt. Egyéb alkalmakkor féregűzéssel is kapcsolatos a zajkeltés: pl. Nagyszombaton bográcsot vernek, „kígyók, békák szaladjatok!” szöveggel, amikor először szólal meg a harang. A jószág első legeltetésekor ( Szent György napja) puskát ropogtatnak, s ezzel képletesen megölik a farkast és egyúttal biztosítják a jószág egybemaradását. A zajkeltés mint ünnepi szokásoktól független, önálló mágikus eljárás az eredeti, rontást távoltartó, gonoszűző céllal szórványosan fellelhető Európa-szerte. A nálunk ismert eljárások közül legelterjedtebb a vihart, ill. jégfelhőt eloszlató harangozás, továbbá a féregűzés zajkeltéssel egybekötött módszerei. – Irod. Szendrey Zsigmond: A „kongózás” (Ethn., 1930); Szendrey Zsigmond: Bakfazék (Ethn., 1931); Szendrey Zsigmond: A magyar népszokások ősi elemei (Bp., 1940).
Tátrai Zsuzsanna

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages