A lexikon használata

Teljes szövegű keresés

A lexikon használata
Nem könnyű dolog egy lexikon megszerkesztése. A számos nehézség közül csak az egyik a lehetséges legtöbb tömörítés és rövidítés, illetve az érthetőség optimumának megtalálása. Ez a törekvés vezetett el a következőkhöz.
1. Rövidítések: számuk észrevehetően nagyobb, mint az általában szokásos. Nem egy rövidítés többféle értelmet hordoz. Természetesen az alapszó minden esetben ugyanaz, az azonos rövidítés annak ragozott, képzett alakjait vagy változatait jelöli. A leggyakoribb az „-i” képző elhagyása a rövidítésben, ilyen például a kat. (katona, katonai), a változatokat illetően pedig álljon itt a fas. (fasiszta, fasizmus). A szövegkörnyezet alapján azonban mindig egyértelmű az adott rövidítés aktuális olvasata. A dátumok nem teljesen szabályos (szóköz nélküli) rövidítése a helytakarékosságot szolgálja. A lexikonban önálló rövidítési rendszer állíttatott fel, amely – a lexikon hadtörténeti jellege ellenére – nem mindenben azonos a Honvédségben akkor és ma használatos hivatalos rövidítési rendszerrel.
2. Helységnevek: az Olvasó alapvetően azzal a formával találkozik, amely az adott időpontban az adott állam helységnévtárában hivatalos volt. A korabeli és mai térképeken való visszakereshetőség érdekében több esetben szerepelnek az adott helység nevének más nyelvekben használatos változatai is, <zárójelben>. Minden helységnevet a Bibliográfiában említett Gyalay-lexikon alapján adtunk meg.
3. Címszavak: a teljes hosszúságú hivatalos megnevezés, a megnevezés változatai vagy a más nyelvű megnevezés(ek) magában a címszóban megtalálhatók <zárójelben>. Személyeknél találkozhat az Olvasó a névváltoztatás előtti eredeti személynévvel is.
4. Tárgykörmutató: terjedelmi okokból nem található a lexikonban név-, helység-, illetve tárgymutató. Ezt a hiányt kívánja pótolni, legalább részlegesen a tárgykörmutató, amely témakörök szerint csoportosítja az egyes szócikkek sorszámát, amelyek a szerzői monogram után találhatók.
5. Monogram: minden szócikk végén található. Ezek alapján az Olvasó azonosíthatja az egyes szócikkek szerzőjét (szerzőit). Azonos kezdőbetűkkel rendelkező szerzők esetén a vezetéknév első kettő betűje adja a monogramot.
6. Szerzők: e lexikon kéziratának nyomdába adásakor meglévő legmagasabb tudományos fokozatát, címét, illetve kéziratuk szerkesztőségnek való leadásakor elfoglalt státuszát a lexikon első lapjain megadott alkotói lista tartalmazza. Ebben feltüntettük az egyetemi doktori címeket is.
7. Bekezdések: a lexikonokban általában nem kezdődnek külön sorban, terjedelmi okokból e gyakorlatot tartottuk meg ezen lexikonban is. Ahol a szerzők kéziratában új bekezdések kezdődtek, az Olvasó gondolatjelet talál.
8. Utalások: két típusát használjuk e lexikonban. Egyrészt a címszavak ABC-rendjébe építettük be, ahol az Olvasó által keresett tárgy ugyanolyan vastagbetűvel szedett, mint a címszavak, s hogy mely szócikket kell fellapoznia, azt utaló nyíl utáni dőlt betűs szöveg jelzi, ami megegyezik a fellapozandó címszóval. Másrészt az egyes szócikkeken belül minden olyan kifejezés utaló nyíllal ellátott és dőlt betűvel szedett, amelyről külön szócikk található a lexikonban. Ez azt is jelenti, hogy ha az Olvasó valamely adatot nem talál meg az éppen olvasott szócikkben, akkor azt terjedelmi okból az utalt szócikkek egyikében fogja megtalálni.
9. Címszó: kétszer vagy többször egy adott szócikkben nem található meg. A szövegben a címszó ismétlődéseit jel helyettesíti, ugyancsak terjedelmi okból. A címszó a közvetlenül utána álló definícióval alkot egy mondatot, ez magyarázza, hogy minden esetben nagy kezdőbetűvel írjuk.
10. Adatok: a szerzők igyekeztek a legújabb kutatási eredményekre támaszkodni. Ennek következtében nem egy esetben az Olvasó olyan konkrétumokkal találkozik, amelyeket illetően korábban megjelent munkákban más adatokat olvashatott. Nem egy olyan adat van a lexikonban, amely kifejezetten az adott szerző saját kutatási eredményei alapján került be a kötetbe, s itt, e lexikonban publikáltatik első ízben. Az is előfordulhat, hogy a jövőben megjelenő munkák – az ezután zajló kutatások eredményeképpen – újabb, az ezen lexikonban található egyes adatokat módosító konkrétumokat tartalmaznak majd. A tudomány már csak ilyen.
11. ABC-rend: a könyvtári katalogizálás szabályait alkalmaztuk. Ez azt jelenti, hogy az alap- és ékezetes betűk (a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű) nincsenek megkülönböztetve, sorrendileg nem alkotnak külön egységeket. A sorrendiséget természetesen a szoros magyar ABC adja. Ettől egyetlen esetben tértünk el a szerkesztés során. A könnyebb visszakereshetőség érdekében egy csoportba vettük (és soroltuk azon belül ABC-rendbe) a nemzetnévvel kezdődő címszavakat, majd azokat követik (egy csoportban és ABC-rendben) az országnévvel kezdődő címszavak. Ilyen például a „magyar~”, „Magyarország~”; vagy a „jugoszláv~”, „Jugoszlávia~”.
12. Kronológia: a lexikonban igen bő időrendi tábla található. Ebben a Magyarország területén történt események standard betűtípussal szedettek, szintúgy a külországok területén magyarok által (is) végrehajtott cselekvések vagy a kifejezetten magyar vonatkozásokat (is) hordozó történések. Az inkább egyetemes történeti kategóriába sorolható események dőlt betűvel különülnek el az előbbiektől. A kronológia egyúttal tartalmazza mindazon egyetemes történeti eseményeket, amelyekről – egyrészt a lexikon alapvetően magyar történeti jellege miatt, másrészt terjedelmi okokból – nem készült külön szócikk.
13. Magyarország területe: minden esetben az vétetett alapul, hogy az adott időpontban hol húzódtak a Magyar Királyság államhatárai.
14. Részterületek vannak, amelyeket lexikálisan már feldolgoztak. Ezeket ebben a lexikonban nem fejtettük ki hasonló részletességgel; ami nem jelenti azt, hogy a szerzők és a szerkesztők kevésbé fontosaknak tartanák azokat. Az ismétlés nem célunk. Ilyen terület például az ellenállás.
15. Javított és bővített kiadásunkban előfordul, hogy rövidített formában szerepel az 1. kiadásban teljes terjedelemben közreadott, ott hosszabb lélekzetű szócikk. Ennek oka kizárólag az, hogy „helyet kellett szorítanunk” 62 új szócikknek. Minden ilyen esetben utalunk azonban arra, hogy a rövidített szócikket teljes terjedelmében az Olvasó az 1. kiadásban találja meg.
Ravasz István
szerkesztő

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages