Bethlen István
Bethlen István, gr. (Gernyeszeg, 1874.ok.8. -Szu., 1946.okt.5.[?]): politikus, m.kir. me., a két vh. közötti időszak egyik meghatározó személyisége. 1901-től vesz részt az országos pol. életben, ettől 1939-ig ogy-i képviselő (1919-1920-ban rövid idejű megszakítással). Az 1939. évi →pünkösdi választásokon már nem indul, máj.6-án a →kormányzó kinevezi a →Felsőház örökös tagjává. Alapvetően konzervatív felfogást vall, dualizmus-kori liberális tanítómesterei, gr. Apponyi Albert és gr. Andrássy Gyula szellemi örökségéhez annyiban ragaszkodik, hogy a parlamentáris kormányzati forma híve, ellenez mindenfajta diktatúrát és antihumánus szélsőséges irányzatot. – 1918-ig a →Képviselőházban az erdélyi érdekek egyik szószólója, többször jelzi a ro. aspirációkat. 1918-tól ez, vagyis hogy előre látta a ro. behatolás veszélyét, fiatal kora ellenére nagy tekintélyt biztosít számára. A Károlyi-korszakban igyekszik a polg. erőket mozgósítani és összefogni, 1919.febr.19-én gr. Klebelsberg Kunóval megalakítja a Nemzeti Egyesülés Pártját. 1919.márc.21. után belátja, hogy az ellenforradalom (a fogalmat maga használta így) szervezésére csak az Antant által megszállt területeken, vagy külföldön van lehetőség. Ápr.12-én Bécsben megalakítja az Antibolsevista Comitét. A volt császárvárosban gr. Károlyi Gyula máj.5-én Aradon alakult, majd jún. 1-től Szegeden működő ellenkormányának exponense. Ekkor alakul ki pol. kapcsolata →Horthy Miklóssal, gr. →Teleki Pállal, vmint Gömbös Gyulával. A Tanácsköztársaság bukása után szembeszegül egy kat. diktatúra kiépítésének gondolatával, de szembefordul a Habsburg-restaurációt követelő legitimistákkal is. A pol. konszolidációnak kedvező államformát a közjogi provizóriumban, vagyis Horthy kormányzóságában látja. Ez időben teremt magának széles társ. bázist, beleértve a zömmel zsidó polgárságot, mivel már ekkor elhatárolja magát a fajvédő-antiszemita pol-tól. A húsvéti első királypuccs után, 1921.ápr.14-én alakít korm-t. Az okt-i második királypuccs ellen határozottan fellép, me.ségéhez fűződik a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztásának becikkelyezése nov. 6-án. Az évtized közepéig kiépíti, majd gazd-lag konszolidálja a nevéhez fűződő pol. rendszert (bethleni konszolidáció), amelyet parlamentáris, önkormányzati és tekintélyuralmi vonások ötvöződése jellemez. A nk. pol-ban célja a trianoni béke revíziójához és a történelmi Magyarország korszerűsített formában történő visszaállításához szükségesnek ítélt külpol. feltételek megteremtése. Ezért törekszik a →magyar-olasz és a →magyar-német kapcsolatok fejlesztésére, anélkül azonban, hogy indokoltnak látta volna a Mo-i pol. rendszer hozzáigazítását a fas. nagyhatalmakéhoz. 1928.márc.15-én Debrecenben elmondott beszédével emelkedik az →irredentizmus a korm.pol. szintjére. Telekihez hasonlóan tisztában van azzal, hogy a Ny-i hatalmakkal, elsősorban NBr-val, éppen az esetleges revíziós eredmények tartósságának biztosítása végett fenn kell tartani a kapcsolatokat. – 1931.aug.19-én a gazd. válság okozta pol. krízis következtében lemond me. tisztségéről. Az 1930-as évek közepétől elismert vezetője a fasizálódási irányzatokkal szembeszálló ún. alkotmányvédő irányzatnak, ill. az →angolbarát magyar politikusok csoportjának. Ezzel együtt is ~ az, akit 1933.márc.6-18. közötti No-i útja során →Hitler kancellárként először fogad a m. politikusok közül. 1938.nov-ben, az →Imrédy-kormány válsága idején a kormányzónak alkalma lett volna ismét -t megbízni a →kormány vezetésével, de ezt nem teszi meg, mert ~ akkor már nem elfogadható személy a n-ek számára. ~-nak szerepe van →Imrédy Béla megbuktatásában. A →Teleki-kormány pol-ját ~ támogatja. Az 1941. évi ju. válság első napjaiban, Teleki halála után, kifejtve, hogy könnyű a háborút elkezdeni, de annál nehezebb lesz befejezni, még felszólítja a korm-t a távolmaradásra. Ápr.11-én már helyesli a n-ol. →balkáni hadműveletbe való bekapcsolódást. Az 1941 második felében hozott döntéseket ellenzi, mert végzetes hibának tartja, hogy „háborút üzentünk 3 nagyhatalomnak, akik nem támadtak volt meg, akik részéről velünk szemben ily támadás nem is volt várható, mert nem volt tőlünk követelni valójuk...” Minden befolyását latba veti, hogy elérje a háborús részvétel csökkentését, majd a háborúból való kiugrást. Jelentős szerepe van →Bárdossy László me. megbuktatásában és →Kállay Miklós me-i kinevezésében. Bízik abban, hogy a térségben, így Mo-on az →angolszász hatalmaknak, elsősorban Londonnak meghatározó befolyása lesz. Ezért sürgeti a →béketapogatódzásokat, a belpol-ban pedig szorgalmazza a kormányzat bázisának kiszélesítését a liberális dem-k, a szoc. dem-k és a kisgazdák felé. →Magyarország német megszállása után vidéken rejtőzködik, de Horthyval továbbra is kapcsolatot tart fenn. 1944.jún-ban memorandumban szólítja fel a kormányzót a →Sztójay-kormány azonnali leváltására és egy tbk. vezette, Mo. szuverenitását helyreállító korm. kinevezésére. Horthy vezető szerepet szán ~-nak a →magyar fegyverszünet (1944) megvalósításában és az átmeneti kormányzásban. ~ a →nyilas hatalomátvétel után a Dunántúlon bujdosik, dec.7-én önként jelentkezik egy sz. pság-on. Háziőrízetbe kerül Pécsett, pol. szerepet a m. komm. vezetők felkérése ellenére sem vállal. 1945.ápr-ban Moszkvába viszik, haláláig ott tartják. 1994.jún.4-én hamvait hazaszállítják Bp-re a krasznogorszki →hadifogolytábor egyik tömegsírjából. ⬩ SP, 87.
