Budapest védelmi rendszere
Budapest védelmi rendszere: az →Attila-vonalon belül kiépített hat védőállás. Az első →reteszállás volt. Rákos vasútállomásnál vált el az Attila-III vonaltól, s a Rákos-patak D-i partja mentén a Dunáig húzódott. A teljes félkört bezáró második jelentette a csökkentett területű →pesti hídfőt, a külső körút (Könyves Kálmán – Hungária – Róbert Károly körút) vonalában építették ki. A harmadik ennek reteszállása volt, arccal É-nak. A Józsefvárosi-Keleti pályaudvar elágazásánál vált ki a másodikból, a Kerepesi útig a vasút, onnan az Aréna (ma Dózsa György) út – Dráva utca vonalán húzódott a Dunáig. A teljes félkör negyedik védte a belső kerületeket, a Haller – Orczy – Fiumei – Rottenbiller – Szinyei-Merse út – Ferdinánd-híd – Csanády utca vonalán. Az ötödik a nagykörút, a hatodik a kiskörút mentén épült ki, a pesti hídfő kiürítésének fedezésére. Megerődített támpontokat rendeztek be a Népligetben, a Kerepesi-temetőben és a Városligetben. – A budai oldalon nem építették ki előre védővonalakat. Védőállásokat 1944.dec. végétől a Margitszigeten, a Ferenc-hegyen, a Törökvészen, a Pasaréten, az Orbán-hegyen, a Farkasréti-temetőben, a Sas-hegyen és a Kelenföldi-pályaudvartól a déli összekötő vasúti híd felé a vasúti töltésen létesítettek. A belső védőövet a Margit körút – Alkotás út – Kis-Gellért-hegy – Gellért-hegy vonalában alakították ki. Arccal ÉNy-nak reteszállás húzódott a Kékgolyó utca – Németvölgyi út – Mártonhegyi út, ill. arccal DNy-nak a Horthy Miklós (ma Bartók Béla) mentén. Különösen megerődítették a Műszaki Egyetemet, a Gellért-hegyet (a Citadellát) és a Várat. ⬩ RI, 125.
