Egészségügyi szolgálat
Egészségügyi szolgálat (Honvéd Egészségügyi Szolgálat): a →Honvédség tagjainak eü. ellátását végző kat. szervezet. Vezetője, egyben a honi részek irányítója a II.vh. idején dr. Frank Richárd orvos vőrgy., a ~ K-i →hadszíntérre települt részeit (1945-ben a n. területre kitelepített részeket) dr. Halmi Imre orvos alez. irányította. Felépítése a harcoló alakulatok struktúrájához igazodott: hds-enként 2 katonakórház, hdt-enként 2 tábori kórház, ho-onként (dd-onként) 1 tábori kórház, ezd-enként 1 ezredsegélyhely, zlj-anként 1 zászlóaljsegélyhely, szd-onként 1 kötözőhely és 1 vagy több gyűjtőhely. A kiszolgálást ho-onként (dd-onként) 1 egészségügyi és 1 sebesültszállító oszlop végezte. Féloszloponként 2 sebész és 1 ált. orvos, 2 műtős és 10 betegápoló teljesített szolgálatot. A zlj-akhoz 2 sebesültszállító (Horch) gk. tartozott. Autóbuszokból kialakítottak kisegítő műtőkocsikat is. Minden kórház mellett működött 1 járvány- és 1 fertőtlenítő részleg is. – Az orvosi munka 70 %-a sebészi volt. A súlyosabb sebesülteket és betegeket kezelés után a hátországba irányították, a könnyebbeket felépülés után visszairányították alakulatukhoz. Az ~ ellátta a →munkaszolgálatosokat, a m. →hadifogságba került idegen kat-kat, továbbá esetenként a →hadműveleti területen maradt polg. lakosságot, →Galíciában a m. ellenőrzés alatt álló területen lévő →ukrán nemzeti partizánokat és a →magyar csapatok lengyel területen körzetében működő, a lengyel Honi Hadsereg (Armija Krajowa) kötelékébe tartozó kat-kat is. – A ~-ba tartozott a →kórházvonat-csoport és a MALERT gépeiből felállított sebesültszállító légiosztag. 1941-ben a 11 honi kat. eü. intézet a →hadtestek alárendeltségébe került, 1944-ben a 20 hadikórház (ebből Bp-en 6) is. 60%-ukat 1945 első felében kitelepítették n. területre, ezek egy részét az ang. és am. pság-ok a lakosság eü. ellátására 1946 elejéig tovább működtették. ⬩ HL, 216.
