Egyenruha
Egyenruha: a →Honvédség II.vh. alatti öltözéke(i). Jellegzetességei, a Monarchiától örökölt öltözködési struktúra megtartásával, az 1920-as években alakultak ki. A különböző →fegyvernemeknek (szárazföldi hds., →Honvéd Légierő, →Folyamerők) jellegzetes, egymástól eltérő ruházata volt. Az öltözeti rend megkülönböztetett →díszruházatokat, ezen belül: díszöltözet rendben és sorban, ill. díszöltözet renden és soron kívül; társasági öltözeteket, ezen belül: a ti-ek és tbk-ok számára nagy- (1940-ig), ill. kistársasági (1944-ig) öltözeteket; menetöltözetet; vmint kényelmes öltözetet. – Az alapruházat tábori barna (khaki) színű posztóból, ill. fésűs szövetből készült. Részei: bocskai sapka (1944-től ellenzővel is), lehajtott gallérú, zárt nyakú zubbony, gy. nadrág, (1943-tól pantalló is bokavédővel), bakancs, köpeny. A lov. és lovasított fn-ek lov. nadrágot (csizmanadrág), a hgy. és hgy. felszerelésű csapatok 1941 M bőrellenzős hgy. sapkát és hgy. nadrágot, a mű. csapatok és a gy. árkászalakulatok pantallót hordtak rövid szárú utászcsizmával. A Légierőknél szalaggal ellátott merevített oldalú barett, a Folyamerőknél matrózsapka volt használatban. A ti-ek a khakin kívül viselhettek zöld zsávoly, ill. fehér vászonöltözeteket is. Nem rendszeresített ruhadarabjuk az egységes ti. mente és a körgallér volt. Kényelmes és társasági öltözethez fekete sapkát („babmérő”), fekete pantallót (szalonnadrág) hordtak cugos cipővel. A társasági öltözethez fn-enként különböző színű zsinóros zubbony járt (kisatilla). A tbk. karnak világoskék, a gy-nak és a mű. csapatoknak sötétzöld, a →gyorscsapatoknak és a méneskarnak sötétkék, a tü-nek és a →vonatcsapatnak barna, egyéb fn-eknek megfelelő →hajtókával kiegészített fekete társasági zubbonya volt. A Légierő és a Folyamerők ti-jei tányérsapkát, nyitott fazonú zubbonyt és köpenyt, ill. pantallót viseltek. A társasági ruha színe sötétkék volt. – Egyes speciális rendeltetésű alakulatok és beosztások különruházattal rendelkeztek. A gk.vezetőknek és motorkp-oknak bőrruhája (bőrsisak, rövid kabát, melles nadrág), a pc-oknak n. mintára készített 1942 M. pc. ruhája (füstszürke lemberdzsek és pantalló), a →vegyiharccsapatoknak 1936 M. saválló bőrruhája (csikóbőr 3/4-es kabát, bőrkesztyű, védőszemüveg), majd gumírozott vászonruhája, a szerelőknek szürke vászon 1929 M szerelőruhája (zubbonynadrág) volt. Közkedvelt volt az 1930 M posztóujjas bőrmellény és ti. körökben az 1941 M fűzős csizma (bilgeri). – Az ~-n hordott díszítmények: fn-i színű hajtókák és rendfokozati jelek sapkán, zubbonyon, köpenyen; kitüntető →jelvények, →kitüntetések, szolgálati jelvények, csapatjelvények, táb. jelvények. ⬩ SA, 217.
