Ellenállás Magyarországon
Ellenállás Magyarországon: n-ellenes és anti-fas. tev. vidéken a II.vh. időszakában. →Magyarország német megszállása előtt az ~ nem volt azonos az Eu-ban ált. kibontakozó „klasszikus” →ellenállással. Ezen időszakban ugyanis az ~ célja a szuverenitással még rendelkező Mo. kivezetése volt a háborúból, nem a m. állammal való szembefordulás. Ennek jegyében bontakozott ki a hadba lépés után az ún. →függetlenségi mozgalom. – 1941 folyamán →Kárpátalján, Bácskában és Muraközben bontakozott ki fe. ~. Kárpátalján 230 főt állítottak bíróság elé. A →Délvidéken főleg szabotázs és diverziós cselekményekre, rajtaütésekre került sor. A D-i, ÉK-i területeket „pacifikálták”, de az ~ újrakezdődött. Az →Erdélyi mozgalmat 1210 fő letartóztatásával 1941 nyarán felszámolták. A háború első éveiben a ~-t a propaganda, a diverzió, a munkalassítás és az →ellenállók felderítő tevékenysége jellemezte. Több →hadiüzemben szabotázsra került sor. (Pl. Győri Vagongyár, 1942.ápr.) 1943.ápr.28-án számolták fel a Deák-Mayer csoportot. A német megszállás után robbant ki a →sátoraljaújhelyi börtönfelkelés. A n. biztonsági szervek vidékről sok száz, általuk veszélyesnek tartott személyt deportáltak. – A front közeledtével újra erősödött az ~ a Bácskában, Mo. erdős-hegyes tájain, a középhegységekben, a bánya- és iparvidékeken. Diósgyőrben 1943.szept.9-én háborúellenes tüntetésekre került sor. 1944.szept-től Miskolcon tevékenykedett a MOKAN-komité fe. csoport. A Börzsönyben a →Görgey-zászlóalj harcolt. 300 karancslejtősi bányász a föld alá vonulva tiltakozott a háborús igénybevétel ellen. A tata-dorog-i bányavidéken 58 fő letartóztatásával a mozgalmat felszámolták. Sárisápon bányász partizáncsoport működött. A komlói bányászok munkabeszüntetéssel tiltakoztak. Még Szekszárdon, Kecskeméten, Nyíregyházán, Győrött volt jelentősebb antifas. szervezkedés. Külön területe volt az ~-nak a →cionista ellenállás. – A →Vörös Hadsereg 1941.jún-1942. márc. között 7 ejtőernyőscsoportot dobott le, közöttük Borkanyuk Oleksza és Pataki Ferenc csoportját. 1944. márc.19. után újabb 10 m. és 12 sz. szervezésű csoport ért földet. Törekvésük a partizánháború megindítására nem járt sikerrel. Ismertebb volt közülük a →diverziós felderítő tevékenység Magyarország területén végzésében (amely szűk értelemben nem része az ~-nak) Nógrádi Sándor Szl-ból a salgótarjáni-medencébe átjött, és Uszta Gyula Kárpátalján harcolt csoportja. (Bővebben lásd A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom c. kislexikonban [Kossuth, Bp., 1987]). ⬩ GA, 230.
