Erdély
Erdély <Transsylvania, Ardeal, Siebenbürgen; Erdőelve, Erdelw>: több nemzetiségű tartomány a Kárpát-medence DK-i sarkában. ~ fogalmán ma háromféle területet értünk: 1. Földrajzi ~, egy földrajzilag összetartozó szerkezetű, markáns hegységekkel körülvett medence 57000 km2 területtel. – 2. Történelmi ~, változó területtel, amely a XVII.szd-ban mint önálló fejedelemség, messze túlterjedt a földrajzi ~ határain. A földrajzi ~-en kívüli csatlakozó területeket Partium <Részek> névvel jelölték. Partium, a hajdani Zaránd, Közép-Szolnok, Kraszna vármegyék és Kővár vidéke, a M. Királyság és az önálló ~-i Fejedelemség között hol ide, hol oda tartozott. – 3. Az 1919 utáni ~ az a terület, amelyet a trianoni béke szerint Ro-hoz csatoltak, és ma is Ro. része. Ez 103000 km2, a m. Alföld egy széles sávja (a Szamos, Körös vidéke és a Bánság K-i harmada) is ide tartozik. – Története: a honfoglalástól 1570-ig a M. Királyság része. Ettől 1711-ig önálló fejedelemség hol török, hol Habsburg védnökség alatt. Időnként teljesen önálló. 1711-1848, ill. 1849-1868 között Mo. külön tartománya, osztrák közig. alatt, 1765-től 1848-ig mint nagyfejedelemség. 1848-1849-ben, majd 1868-1918 között újra Mo. része. 1918 végétől de facto, 1920.jún.4-től de jure Ro. része. A →második bécsi döntéssel kettéosztották, az ún. →Észak-Erdélyt visszacsatolták Mo-hoz. Az 1947. évi párizsi békeszerződés ~t újra Ro-hoz csatolta. – Az 1910-es népszámlálás szerint a földrajzi ~ lakosságának 55,1%-a (1464000 fő) ro., 34,2%-a (909000 fő) m., 8,7%-a (231400 fő) n. Az 1918 utáni ~ lakosságának ro. adatok szerint 1930-ban 57,7%-a (1852700 fő) ro., 28,8%-a (827000 fő) m., 8,3%-a (237400 fő) n.; 1977-ben 69,8%-a (2876300 fő) ro., 25,1%-a (1033100) m., 4,0%-a (165000 fő) n. 1910-ben a földrajzi ~ lakosságának 29,6%-a görögkeleti, 28,0%-a görög katolikus, 14,9%-a ref., 14,0%-a r.k., 8,6%-a ev., 2,5%-a unitárius, 2,4%-a izraelita vallású. ⬩ SJ, 243.
