Erődítés
Erődítés: adott terepszakasz tartós védelmének biztosítására műszakilag kiépített, az ellenállóképességet fokozó elem, a műszaki biztosítás része. Az ~ mű. hatékonyság szerint lehet tábori és állandó (állami). 1. A tábori erődítés szilárd, ha volt idő kiépítésére, s meghatározott mértékben (bombaálló, neh. gránátálló, gránátálló, szilánkálló) ellenáll az elg. rep., hk. és tű. tád-ának. Hevenyészett, ha max. a k.tű. tűzhatása ellen nyújt (szilánkálló) védelmet. Legtöbbször a harcoló alakulatok építik ki, a rendelkezésükre álló és a helyszínen található anyagokból, sokszor harc közben, a mű. csapatok (árkászok, utászok) részvételével és a polg. lakosság esetleges segítségével. – 2. Az állandó erődítés az adott terület tartós kézben tartásának biztosítására, az elg. hdm-i szétbontakoztatására és hosszú idejű feltartóztatására szolgál. Többségük az ún. államerődítés keretében évek munkájával, békében épül ki (→Erődítések az Északkeleti-Kárpátokban →Károly-vonal, →Sztálin-vonal, Maginot-vonal, Mannerheim-vonal, Siegfried-vonal, Metaxas-vonal). – Az ~-i vonalak erődövet képeznek, amelyek több erődsor egymás mögötti láncolatából állnak. Az erődövek, kiegészítve a táb. ~-ek elemeivel, alkotják az erődrendszert. (Még: →Erődítések Magyarországon) ⬩ BE, SJ, 249.
