Felsőház: az →országgyűlés 1926:XXII.tc-kel létrehozott második tv.hozási kamarája. A nagyobbrészt az Osztrák-Magyar Monarchia Főrendiházának mintája, kisebbrészt korporatív megoldások (19.§) alapján felállított ~ több tagcsoportból állt. Születési jogon kaptak helyet a Habsburg-Lotharingiai ház nagykorú (24. életévét betöltött) és az ország területén élő tagjai. Az első csoportba 1938-1945 között Albrecht, →József és fia, József Ferenc kir. hercegek tartoztak. Méltóság vagy hivatal címén 14 világi személy került be a ~-ba, köztük 2 koronaőr, a Kúria és a Közigazgatási Bíróság elnöke, a koronaügyész, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a →Honvédség főparancsnoka (1940-től ezen stallum megszűnésével a →Honvéd Vezérkar főnöke). Ugyanezen csoportba tartozott 32 egyházi személy, köztük a r.k. hercegprímás, érsekek és megyéspüspökök, a ref. és evang. püspökök és világi vezetők. E csoport prominens képviselője volt →Serédi Jusztinián hercegprímás, →Ravasz László ref. és →Raffay Sándor ev. püspök. 38 tagot választottak az egykori Főrendiház örökös tagsággal felruházott főnemesi családjai azon nagykorú férfitagjaik közül, akik évente legalább 2000 pengő föld- vagy házadót fizettek, ők alkották a harmadik tagcsoportot. A negyedik csoportot a vm-i és városi tv.hatóságok 76 választott tagja jelentette. Az ötödik tagcsoportba a kamarák, a felsőoktatási intézmények és a Magyar Tudományos Akadémia összesen 40, választást követően delegált tagja tartozott. A hatodik csoportot a →kormányzó által kinevezett 40 ~-i tag alkotta. A tagság kritériuma a 35. életév volt. Időtartama az 1. és a 6. tagcsoportnál élethosszig, a 2.-nál a méltóság- vagy hivatalviselés idejére, a 3., 4. és 5. tagcsoportnál 10 évre szólt, utóbbiaknál az újraválasztás lehetőségével. – A ~ 1927.jan.28-i alakuló ülésekor 244 tagból állt, ez 1942-re 368 főre gyarapodott, egyrészt a →visszacsatolások következtében, másrészt azért, mert a kormányzó kinevezési joga 87 főre emelkedett. A ~ létrehozása a konzervativizmus súlyának növelését célozta a tv.alkotásban, egyben a tv.hozás stabilitásának fokozását, főként a választási rendszer módosulása esetén, amennyiben a →Képviselőházban megerősödne a radikális társ. változásokat követelő pol. erők képviselete. Ezek alatt az 1920-as években még elsősorban a baloldalt, az 1930-as évek második felétől a szélsőjobboldalt értették. ⬩ SP, VGy, 278.