Háborús bűnösség
Háborús bűnösség: a vádemelés alapja a →nürnbergi perek idején. A győztes hatalmak 1945.aug.8-i londoni egyezménye értelmében létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék statútumának 6. pontja 3 csoportba sorolt cselekmények elkövetőivel szemben nyilvánította illetékesnek a tv.széket: 1. béke ellen elkövetett bűnök, azaz a támadóháború vagy az érvényes nk. szerződések, megegyezések és garanciák megsértésével megindított háború tervezése, előkészítése és megvalósítása, ill. részvétel ilyen háború kezdeményezését célzó összeesküvésben; 2. háborús bűnök, azaz a hadviselés tv-einek vagy szabályainak megsértése, a →hadifoglyok, túszok kivégzése vagy a velük való embertelen bánásmód, a tengeri hadviselés szabályainak megszegése, a köz- vagy magántulajdon elrablása, a települések szándékos elpusztítása, s minden, kat. szükségletekkel nem igazolható rombolás; 3. emberiség ellen elkövetett bűnök, azaz a polg. lakosság ellen elkövetett brutalitás, egyedi vagy tömeges gyilkosság, →deportálás rabszolgamunkára vagy bármilyen más célból, üldözés pol., faji vagy vallási okból, ált. bármely embertelen cselekmény a háború előtt vagy alatt. – A tv.szék mindezen deliktumokban abban az esetben is illetékesnek nyilvánította magát, ha nem ütköztek azon ország tv-eibe, ahol elkövették azokat. A II.vh-t követően ~-ből eredő felelősségre vonást ált. csak a legyőzőtt országok állampolgáraival szemben alkalmaztak. ⬩ SP, 358.
