Hadászati kultúra
Hadászati kultúra: a hadviselés módját meghatározó szabályok és szokások összessége. Öt ~ ismert: a mozgási (1.), az anyagi (2.), a tömeges (3.), a gerilla (4.) és a forradalmi (5.). A II.vh. idején az 5. nem volt jellemző (példa rá a XVIII.szd-i fr. forradalom vagy Szovjet-Oroszország hadviselése 1917-1922). A hadviselő felek közül No. az 1., az USA és NBr. a 2., a Szu. a 3. ~-t követte. A 4.-re példa a →jugoszláviai partizánháború. Lo. 1939-ben az 1., Fr. 1940-ben az 2. elveit követte. A →Honvédség harcmódjaiban keveredtek az 1. és a 2. elemei. – Az 1. alapja a háború elején g. csapatokkal indított döntő tád. és a gyors manőverezés, a védelem szerepe csak ideiglenes. Vezetése annyiban decentralizált, hogy viszonylag nagy teret enged a beosztott seregtest- és csapatpk-ok kezdeményezéseinek. Professzionális ti.kart és jól kiképzett legénységet igényel. Erőssége, hogy meglepés esetén képes a gyors sikerre. Gyenge pontjai az időveszteség, a többfrontos harc; az ezek következtében elhúzódó háború esetén egyre kevésbé alkalmas a győzelem kivívására. (Még: →villámháború; →páncélosháború elmélete). – A 2. alapja a törekvés az anyagi és erőfölény megteremtésére a hadászati szintű tád. megindítása előtt, addig elsődleges a hadászati védelem. Vezetése centralizált, bürokratikus. Viszonylag kis létszámú professzionális haderőt igényel, amelyet a tád-ra való felkészülés időszakában nagyszámú, jól kiképzett tart. és sorozott állománnyal egészítenek ki. Erőssége, hogy elhúzódó háború esetén egyre nő az esélye a győzelem kivívására. Gyenge pontjai a viszonylag lassú reagálóképesség az elg. meglepetésszerű tád-aira, vmint a nagy anyagi- és pénzügyiráfordítás-igény. – A 3. alapja az elg. felőrlése tömeges tád-okkal. A védelem szerepe az elg. feltartóztatása a tád. feltételeinek megteremtéséig. Vezetése centralizált, bürokratikus. Csak a szükségesen minimális szinten képzett, nagyszámú ti.kart igényel, alapfokon képzett, nagyszámú legs-gel és tart. állománnyal. Erőssége, hogy a hds. nagy létszáma és nagy mennyiségű (nem egészében korszerű) fe.zete miatt felőrli az elg. tád. erejét. Gyenge pontjai a viszonylag lassú reagálóképesség és a beosztott pk-ok kis önállósága, ill. a nagy ember- és technikai veszteség. (Még: →mélyhadművelet elmélete) – A 4. alapja az elg. felőrlése állandó rajtaütésekkel és utánpótlási vonalainak sorozatos elvágásával. A védelemnek így nincs szerepe. Vezetése kifejezetten decentralizált, az egyes osztagpk-ok nagyfokú önállósággal rendelkeznek. Kisszámú, jól képzett tanácsadót igényel, továbbá politikailag elkötelezett, végletekig elkeseredett vagy fanatizált néprétegeket. Erőssége a rugalmasság, a váratlanság, s hogy a hadviselés klasszikus módszereivel ált. nem számolható fel. Gyenge pontja, hogy erdős-hegyes terephez és/vagy nagyvárosokhoz kötött, hogy létfeltétele a lakosság támogatása, s hogy önmagában alkalmatlan a háború megnyerésére. – Az 5. alapja az újítások mélyreható alkalmazása. Vezetése új személyekre és új módszerekre épül. Igényli a régi hds. forradalomhoz lojális legs-ét és alti. állományát, továbbá a széles néprétegek támogatását és bevonását az új hds-be. Erőssége a kiszámíthatatlanság, a váratlanság és a rugalmasság. Gyenge pontja a kat. vezetők sűrű cseréje és a hds. gyakori átszervezése, ill. hogy a forradalmat megelőzően létezett fe. erők ti.karára az forradalmi vezetés ált. nem tart igényt. ⬩ RI, 363.
