Hadörténeti Múzeum
Hadörténeti Múzeum (Magyar Királyi Hadimúzeum): a hadtörténelem magyar és magyar vonatkozású elsődlegesen tárgyi emlékanyagát, ezen túl dokumentumait is (együtt militaria) gyűjtő, őrző, feldolgozó és bemutató, tudományos és közművelődési feladatokat ellátó közgyűjtemény, kutató- és kiállítóhely. Létesítésének gondolata a XIX.szd. második felére nyúlik vissza. 1915.nov-től a →Honvédelmi Minisztérium I/a.o. által szervezett Levéltári, Irodalmi és Történelmi Alcsoport az írásos dokumentumokon túl már tárgyi emlékanyagot is gyűjtött. A ~ megalapítására az I.vh. utolsó szakaszában, 1918.júl.27-én hozott a →minisztertanács határozatot, de megalakítására már a Magyar Népköztársaság Hadügyminisztériumának 10. alo-aként, nov.15-én került sor, amikor olysói Gabányi János alez. alo.vezető a levéltárat, v. Aggházy Kamil szds. (1928.okt-től ezds.) a múzeumot állította fel. A Magyar Hadtörténelmi Levéltár és Múzeumnak elnevezett intézmény 1918 őszétől végez rendszeres gyűjtőmunkát. 1919 őszétől Magyar Hadi Levéltár és Múzeum néven előbb a →Fővezérség, majd a HM felügyelete alatt működött, kezdetben az Országos Levéltár II. emeletén. 1922.ápr.29-én a kettős intézmény átkerült a BM, nov.22-én a ~ (önállóan) a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kötelékébe. 1921.nov-ében a Mária Terézia laktanyába költözött, majd 1937.máj.29-én nyitotta meg kapuit végleges helyén, a Budai Várban található Nándor laktanya Vérmezőre néző szárnyában (ahová 1929.júl-ban költözött át, s amit 1926-tól kifejezetten a ~ céljára építettek át) mint m. kir. Hadimúzeum. 1928.júl.1-én visszakerült a HM kötelékébe. Alapítója egy évtizedig a ~ igazgatóhelyettese, 1928-1938 között igazgatója volt. – Egy, a Nemzeti Múzeummal 1935-ben kötött megállapodás alapján a ~ 1715-től gyűjti anyagait, mivel a m. állandó hds. felállításáról az 1715:VIII.tc. rendelkezik. Az I.vh-s anyagokon túl a forradalmak anyagait is gyűjtötte, számos alakulat és személy anyagait sikerült megmentenie, s Bécsből hozott haza anyagokat, amelyekből már az 1920-as években jelentős gyűjtemény keletkezett. Ezt (végleges helyén) 36 kiállítóteremben mutatta be. Külső munkatársaival kiépítette országos gyűjtőhálózatát, nk. kapcsolatokat alakított ki. – A ~ élén Igazgatóság állt, s kiállítási, könyvtári és helyreállító o-okra tagozódott. A kiállítási o. 3 gyűjteménycsoportból állt: világháború előtti, világháborús és különleges. A ~ alapította meg 1924-ben az 1929-ig fennállt Országos Magyar Hadimúzeumi Egyesületet, s 1927-től kiadta a Hadimúzeumi Lapokat. – 1940-től külön emlékfalat állított, ahol a halottak napján mindenki gyertyát gyújthatott az elesettekért. 1942-ben a Műcsarnokban a II.vh. anyagaiból rendezett kiállítást. 1943-tól egy ti. a →hadműveleti területen végzett gyűjtőmunkát. 1944 elejétől megkezdte az elsődlegesnek ítélt gyűjteményi anyag összecsomagolását, nyarán óvóhelyre telepítését. A ~ ekkor mintegy 60 ezres feldologott és ugyanekkora leltározatlan gyűjteménnyel rendelkezett. Nov. közepén az anyagokat a somlóvári kastélyba (Veszprém vm.) evakuálták, ahol azonban a harccselekmények és a fosztogatások miatt jelentős részük megsemmisült vagy elveszett. Teljes vagy részleges kárt szenvedett a muzeális értékű anyagok 9,5 millió pengő (1938-as) értékű része. – A II.vh. után a megmaradt anyagok összeszedésére kijelölt bizottság 6 vagon és 3 tgk. anyagot tudott visszaszállíttatni. A ~ épületét jelentős háborús károsodás érte, ezek elsődleges helyreállítása 1949-re fejeződött be. Háború utáni első ideiglenes kiállítását 1947. márc.15-én mutatta be, a nyilvánosság előtt 1949.márc.21-én nyitotta meg újra kapuit. – 1946.okt.1-én újra egyesült a →Hadtörténeti Levéltárral, Hadtörténeti Levéltár és Múzeum néven. 1950.szept.1-én a két intézmény szétvált, de 1958.okt.14-én ismét egyesült, 1961.szept. 19. óta Hadtörténeti Intézet és Múzeum néven. Az 1963-ban hatályba lépett múzeumi tv. értelmében országos hatáskörű intézménnyé vált. ⬩ KT, 407.
