Harckocsigyártás Magyarországon
Harckocsigyártás Magyarországon (1937-1945): a →Huba-hadrendben lefektetett hds-fejlesztési elképzelések alapján megteremtett önálló m. pc.jmű-gyártás. Az 1930-as évek végén idő, ill. személyi és anyagi feltételek nem álltak rendelkezésre a hosszas és költséges saját fejlesztésre, ezért külföldi hk-k licenc alapján történő hazai gyártása mellett döntöttek. Gyártóként a járműgyártásban már tapasztalatokkal rendelkező →Weiss Manfréd Művek, a Magyar Waggon- és Gépgyár, a MÁVAG és a Ganz jöhetett szóba. 1937-1940 között 3 pc.jmű. gyártási jogát sikerült megszerezni: a svéd L-60 k. hk. (→Toldi) és L-62 pc.vad. (→Nimród), vmint a cseh T-21 köz.hk. (→Turán). Az első gyártására a MÁVAG és a Ganz, a másodikéra a MÁVAG, a harmadikéra mind a 4 gyár megbízást kapott. Ezekhez járult még hozzá a Weiss Manfréd-gyárban kifejlesztett →Csaba páncélgépkocsi. A Huba-hadrend I-III. ütemében a HM 1450 pc.jművet rendelt. Az ipar azonban nem tudta teljesíteni a feszített tervet. A gyártási nehézségek miatt a kevésbé fontosnak ítélt k. hk.- és pc.gk-megrendelések egy részét törölték, ill. átütemezték a Turán hk. és a →Zrínyi rolg. javára. Mire a gyárak a gyártási tapasztalatok birtokában teljes kapacitással működhettek volna, az 1944-ben megindult →légitámadások lerombolták a szerelőcsarnokokat. 1938-1944 között Mo-on a semmiből komoly hk.-gyártó ipart hoztak létre, de Mo. anyagi, mű. és személyi lehetőségei nem voltak elegendők ahhoz, hogy a Honvédség hk.- és pc.jmű-igényeit fedezzék. (Táblázat a 498. oldalon) ⬩ BA, 416.
