Határőrség
Határőrség (Magyar Királyi Határőrség): a m. állam- és vámhatár őrzésére és védelmére létesített →Vámőrség jogutódja. Az 1932.okt.1-től ~ nevet kapott fe. testület továbbra is a PÜM kebelében maradt. A m. honvédelmi rendszer ált. védkötelezettségre történő átszervezése során 1933.jún. végére befejeződött a ~ átszervezése és végső elhelyezése. Ekkor vált szét véglegesen a határőrizet, tehát az államhatár és a vámjövedék kat. szempontú őrizete, ill. a vámhatár vámjövedéki és más minisztériumok által előírt feladatok szerinti őrizete. A különválással a segédvámhivatali feladatok a pénzügyigazgatóságok szerves részévé váltak, amelyet a →Pénzügyőrség látott el. – A ~-nél 156 őrs végzett határszolgálatot, minden határőrkerületben (hőr.ker.) egy-egy hőr.ezd. szolgált mint a →vegyesdandárok 3.gy.ezd-e. Összlétszáma 10767 főt tett ki. 1938.okt.1-től a ~ a HM alárendeltségébe került, ahol határvadász- (hv.) alakulatokká szerveződtek és a határőrizet mellett a határvédelmet is ellátták. A kettős szervezésű ~ egyik része alkalmas volt a zöldhatár őrizetére, másik része rendes gy. alakulat volt, tü-gel, av-kel. Ezt a kettősséget az akkori nk. helyzet tette szükségessé, a határvidék állapota, a kiélezett helyzet az É-i, K-i és D-i határszakaszon. Az 1938.márc.5-i →győri program első üteme alatt a „Kis-Huba-hadrend”-del hét hv. dd. szervezése kezdődött meg, 24 hv.zlj-jal. A hv.dd-okba 3-5 hv.zlj. és 3-4 portyázószd. tartozott. A teljes →Huba-hadrendek során 54 zlj. alakult volna meg, de 1940 nyaráig csak 34 állt fel. A →Felvidék visszacsatolásakor az 1.hőr. ker. 2/3-a vett részt a határra felzárkózásban, majd I.határbiztosító csoportként, tü-gel megerősített négy zlj-jal, 5974 fővel vett részt az új határvonal biztosításában. Az 1/3-ad rész a trianoni határon visszamaradt határbiztosító zlj. pság-ot és őrsöket neh.fe. szakaszokkal megerősítette a Bp-i 1.ker.pság alárendeltségében. A →Kárpátalja visszacsatolásában részt vett 24-28.hv.zlj. (7-8.hv.dd.) 1939.márc.17-18-án érte el a Kárpátok vonalán a történelmi határt. →Észak-Erdély kijelölt zónáinak elfoglalásában hv.zlj-ak mellett mű. alakulatok is részt vettek. A trianoni határ mentén húzódó ro. →Károly-vonal leszerelését végezték, ill. a helyreállított történelmi, vmint az →Erdélyt kettévágó belhatáron mű. munkákat végeztek. A m. hadvezetés 1940.nov.15-én létrehozta a IX. hdt-t. Ehhez 18 hv.zlj-t használt fel. Ezek kiesése nyomán a visszamaradó portyázószd-ok a megszüntetett hv.dd.pság-ok helyére beállított hv.portyázó-o.pság-ok alárendeltségébe kerültek. A Székelyföldön 1943.okt-ben 8 gy. és 2 tü. kiképzőtábort állítottak fel, amelyben zömmel III. korcsoportbéli idősebb férfiak, s 18-19 éves fiatalok is voltak. A táborok 1944.márc-ban feloszlottak, de időközben milíciarendszerű székely hőr.zlj-kat szerveztek. Ezeket a IX.hdt.pság alárendeltségében a Székely Határvédelmi Parancsnokság irányította. Átvették a határvédelmet, amit addig a VI. és a VIII.hdt.pság irányított (→Székely határőrség). A →Délvidék visszacsatolásakor szintén a határmenti erődök (→jugoszláv erődvonal) megszállása volt a ~ fő feladata. 1941.ápr.6-tól hadiállapotra emelték a Dráva menti hv.őrsöket. Ápr.12-től a 12. és 11. dd. visszatartott két zlj-a biztosította a határt. Ápr.30-tól a 16.hv.zlj. vette át a határőrizeti feladatokat, békelétszámra csökkentette állományát még Újverbászon, majd közvetleneivel együtt Garán működött tovább. – A visszacsatolt területeken két hv.dd. és két hv.ezd. alakult meg: 8.hv.dd., Munkács (1939.júl-tól a VIII.hdt. alárendeltségében és Ungvárra áttelepülve); 9. hv.dd., Gyergyószentmiklós; továbbá a 66.hv. ezd., Orosháza és 69.hv.ezd., Marosvásárhely. A Székely Határvédelmi Erők megszállták a Kárpátok átjáróit, az 5. és 7.hv.zlj-jal, ill. a 20. n.hör.zlj-jal együtt. A 20. és 31.hv.pótzlj. Csanádpalota és Gyula között felvonult a határ biztosítására. A Szu. területén 1941.jún-okt-ben a Megszálló Csoportban részt vett (→Magyar Megszálló Erők) 8.hv.dd-t az 1943.júl.1-i átszervezésnél megszüntették. →Románia átállása miatt 1944.aug.24-én a m-ro. határszakaszon a HVK szigorú határzárat rendelt el. Mivel a hv-alakulatok egyre kevesebb utánpótlást kaptak, lassú elsorvadással megszűntek, maradványaik beolvadtak a harcoló alakulatokba. Alárendeltségük gyakran változott. A Huba-III hadrendre való áttérés során megalakult a IX.hdt.-pság alárendeltségében a 9.hv.ho., a 71. és a 72.hv. csoport. Átképzésük megkezdődött, és 1945.jan. 15-ig tartott. A →Nagynémet Birodalom területére történő kitelepítés után az egyes csapatrészekből harcra fogható egységeket akartak különböző kiképzőtáborokban összekovácsolni. Az 1-4., és a 11.hv.újonckiképző (uk.) szd. Stolp-ban, a 2.hv.uk.szd. Stettinben, az 5.hv.uk.szd. Lüneburgban, a 6-9.hv.uk.szd. Nürnbergben, a 10.hv.uk.szd. Ludwigslustban, a 12.hv.uk.szd. Bambergben települt. Kikerült még No-ba az I.hv.póttart.szd. 99 fővel. A kiképzőtáborokban a hv. állományt 33 ti., 28 tts., 1660 legs. alkotta. ⬩ KIG, 425.
