Híradócsapatok
Híradócsapatok: a hírrendszer kiépítését és üzemeltetését biztosító katonai szervezetek. A ~ feladata volt a II.vh. során a magasabb pság-ok között, azoktól a beosztott pság-okig lefelé, vmint a csapattest-pság-októl alárendeltjeik felé a híradó eszközök (rádióállomások, géptávírók, vezetési vonalak) telepítése, üzemeltetése és karbantartása. A →Honvédségnél a ~ a háború kezdetén még a →műszaki alakulatok kötelékében, majd rövidesen önálló →fegyvernemként vagy szakcsapatként tevékenykedtek. A híradást a magasabb vezetésen belül, vmint a magasabb és alsó vezetések pság-ai között a ~, az alsó vezetésen belül a csapattávbeszélő alakulatok végezték. A magasabb vezetésnél a hangsúly a vezetékes, az alsó vezetésnél a vezeték nélküli híradó eszközökön volt. A ~ önálló szak., szd., zlj. és ezd., a csapattávbeszélő alakulatok szak. és szd. kötelékekből álltak. A ho-ok és ennél nagyobb kötelékek szervezetébe 1-1 híradózlj., az ezd-eknél 1 távbeszélő szd. vagy szak., a tü.ü-eknél vezetékes és rádióállomás-csoportok (tács., rács.) szerepeltek. Rajtuk kívül mint →Fővezérség közvetlen, s a →hadműveleti területre elvonuló hds-ek közvetlen hír.zlj-ait felállító alakulat létezett még a 101.gk.hír.ezd. 2 hír.o-lyal, ill. a 101.gk.rádiófeld.szd-dal (1942 őszétől zlj-jal), vmint 1943-tól a 102.gk.rádió-hírszerző zlj. is. Az ezd-t (zlj-t) alkotó szd-ok lehettek: könnyűvezetékes híradó, vegyes (vezetékes és rádiós, fogatolt és gk.) híradó, központ, rádiós, nehézvezetékes, híradóépítő, rádiófeld., rádió-hírszerző, lehallgató és postaszemélyzeti. ⬩ BE, SzP, 446.
