Hitler, Adolf
Hitler, Adolf (Braunau am Inn [Au.], 1889.ápr. 20. – Berlin, 1945.ápr.30.): osztrák származású n. politikus, a →Nagynémet Birodalom állam- és kormányfője. Édesapját 1837-ben anyja után Alois Schicklgruber néven anyakönyvezik, 1873-ban veszi fel a Hitler családnevet, amit (őt sosem adoptáló) mostohaapja, Johann Georg Hiedler nevéből a közjegyző tévesen anyakönyvez. ~ Linzben majd Steyrben végzett középiskolai tanulmányait félbehagyja. 1907-ben Bécsbe megy, kétszer is sikertelenül felvételizik a Festőművészeti Ak-ra, ennek ellenére festményei eladásából tartja fenn magát. Bécsi éveiben válik szélsőséges nacionalistává és teremti meg önmaga számára antiszemita-rasszista világképét. Nagy hatással van rá Georg von Schönerer alldeutsch-mozgalma, amely ideológiájában nacionalista-soviniszta alapon a Habsburg bir. felbomlasztását és az össznémetség egy bir-ban való egyesítését hirdeti. Nem kíván az Osztrák-Magyar Monarchia hds-ében szolgálni, behívása elől 1913.máj.24-én Münchenbe megy. A bajor fővárosban is képei eladásából él. Az I.vh. kitörésekor, 1914.aug.16-án önként belép a bajor hds-be. Nov.1-én őrvezetővé léptetik elő, haláláig nem visel magasabb kat. rendfokozatot. A fr. fronton a 16.gy.ezd. pság küldönceként kétszer kitüntetik, a Háborús Emlékérmen és II.o. →Vaskereszten kívül élete végéig nem fogad el más kitüntetést. 1918.okt.14-én gázmérgezést szenved, az összeomlást kórházban éli végig. – Visszatérve Münchenbe, bekapcsolódik a n.bir. hds. (Reichswehr) alakulatainál végzett propaganda-tev-be, ez pol. pályájának kezdete. A Bajorországi Tanácsközt. idején egy zlj. katonatanácsának póttagja, majd annak leverése után a kat-k forradalom alatti tev-ét kivizsgáló bizottságok egyikének tagja. Egy propagandával, átneveléssel, belső hírszerzéssel foglalkozó osztag (Gruppenkommando 4) tagjaként küldik az 1919.jan.5-én alakult Német Munkáspárt (Deutsche Arbeiterpartei, DAP) ülésére szept.12-én. Belép a pártba, s hamarosan az elnökség tagja. Első nyilvános beszédét 1919.nov.13-án tartja egy müncheni sörözőben. 1920.febr.24-én a párt ~ programját fogadva el, felveszi a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, NSDAP) nevet, amelyet a köznyelvben rövidesen nácipártként emlegetnek. 1921.júl.26-tól ~ az NSDAP elnöke. Az 1923.nov.8-9-i elvetélt hatalomátvételi kísérlet (müncheni sörpuccs) egyik szervezőjeként 5 év fegyházra ítélik. A per során elvbarátai szemében mártírrá válik. Fő művét, a Mein Kampfot (Harcom) a landsbergi várbörtönben írja meg. 1924 végi kiszabadulását követően újjászervezi pártját, amely az 1930. évi választásokon már jól szerepel, majd az 1932. évi választásokon a bir. parlament (Reichstag) legerősebb frakciója lesz. Miután 1932.febr.26-án elnyeri a n. állampolgárságot, indulhat az elnökválasztáson, ám alulmarad Paul von Hindenburg hivatalban lévő elnökkel szemben. 1933.jan.30-án a bir. elnök (Reichspräsident) által kinevezett bir. kancellárként (me-ként) mint egy koalíciós korm. vezetője veszi át a végrehajtó hatalmat. – Rövid idő alatt, törvényes úton maga alá gyűr minden alkotmányos és jogi intézményt. Hindenburg halála után, 1934.aug.2-ával önmaga számára egyesíti az államfői és a kormányfői jogkört, s államfőként átveszi a fe. erők főpságát, címe ettől vezér és kancellár (Führer und Reichskanzler). 1934.jún.30-án az →SS segítségével likvidálja a még az 1920-as években teremtett párthds., az →SA vezetését, s a szervezetet jelentéktelenné degradálja. Az akciót hallgatólagosan támogatja a bir. hds. tbk-i kara is. A →Wehrmacht irányítását 1938.febr.2-án vonja magához a neki közvetlenül alárendelt →OKW felállításával, 1941.dec.19-én közvetlenül átveszi a →német szárazföldi haderőnem főpk-i funkcióit is. Diktátori hatalma 1938 elején válik teljessé, saját kezében egyesíti az állam, az addig állampárttá vált NSDAP és a fe. erők irányítását. Egyetlen stratégiai fontosságú államügyben sem történhet döntés ~ kezdeményezése vagy jóváhagyása nélkül. 1942.ápr.26-án önmagát legfelsőbb bíróvá téve számolja fel a jogalkalmazás addig még meglévő hagyományosabb intézményeit. Az 1930-as évektől pol. ellenfelei kiiktatására, majd megsemmisítésére létrehozza a →koncentrációs táborok rendszerét. – Diktatúrájának alapvető rendeltetése az →élettér (Lebensraum) megteremtése volt az egyetlen felsőbbrendű faj, a germán-északi faj számára, amely magvának a n. népet tekintette. Ahogy az árja németségben látta a világuralomra méltóvá tévő tulajdonságokat, úgy a zsidóságban vélte felfedezni az árják számára legveszélyesebb ellenséget. Az →antiszemitizmus lényegesen korábbi ~-nél, de ~ változtatja át a zsidóság fizikai kiirtásává (→zsidó holocaust), amelyben egyre inkább főszerep jut a az SS-nek és a koncentrációs táboroknak. – A németség világuralma megteremtésének első szakasza a Közép-Eu-i terjeszkedés, a további szakaszokat a Szu. Eu-i részeinek meghódításával kívánja megalapozni, mivel a K-i térség feletti uralom jelenthette az alapját az egész kontinens birtokba vételének. A második szakasz, az egész koncepció bázisa csak Lo. elfoglalásával volt megvalósítható. ~ tudatában van annak, hogy mindez csak háború útján lehetséges. Hatalomra jutását követően azonban No. akkori gyengesége miatt kénytelen bizonyos fokig mérsékelt pol-t folytatni, ezzel együtt is azonnal lépéseket tesz a hds. technikai és létszámbeli fejlesztésére. A bir. kat. ereje (a Wehrmacht, a →Luftwaffe [légierő], a Kriegsmarine [hadiflotta], s 1940-től a negyedik haderőnemnek is tituált →Waffen-SS) gyorsabban nő, mint a tőle való félelem. Az ang-fr. megbékéltetési politika, a →Tengely és a →német szövetségi rendszer kialakítása, vmint az 1939. évi →német-szovjet szerződések lehetővé teszik ~ számára a Nagynémet Bir. gyors kiépítését. – Az 1940. évi É-i és Ny-i →villámháborúkkal sikerül biztosítania kontinentális hatalmát, az 1941. évi →balkáni hadművelettel pedig kiterjeszti azt DK-Eu-ra is. A brit szigetország elleni invázióról, miután az 1940. évi angliai légi csatában a n. légierő nem tudja kiharcolni a légi fölényt, kénytelen lemondani. 1940 nyarától erősödik benne a meggyőződés, hogy NBr. azért nem adja fel a harcot, mert távlatilag számít az USA, vmint a Szu hadba lépésére. Úgy véli, ez a veszély megelőzhető, ha egyetlen döntő csapással megsemmisíti a Szu-t, ezért (korábbi elképzeléseitől eltérően) és több tbk-a tanácsának ellenében eldönti a második front megnyitását K-en, még NBr. kapitulációja előtt. A →Szovjetunió elleni támadás kezdeti lendülete azonban 1941 végére megtörik, ekkor határoz úgy, hogy átveszi a szárazföldi haderő irányítását is; nem csupán elvi főpk., de gyakorló kat. vezető (Feldherr) is kíván lenni. – A hadviselést a vezéri főhadiszállásról irányítja, amelynek mintegy 30 fős stábjához tartoznak: →Keitel és →Jodl, az OKW vezetői; a Wehrmacht és külön a három haderőnem adjutánsai; →Göring, a légierő bir. msl-jának, →Himmler, az SS bir. vezetőjének, ill. az SA és a KÜM összekötői; Martin Bormann, ~ személyi titkára, egyben a pártkancellária vezetője; továbbá a bir. sajtófőnök és ~ két orvosa. Háromszor van helyzetmegbeszélés (Lage, Lagebesprechung): 1200-kor, 1800-kor és 2400-kor, az utóbbi a légi háborúval foglalkozik. A főhadiszállás helye változó: 1940-ben az Elzászi-hegységben telepítik, ennek fedőneve „Felsennest”, 1941.jan-tól 1944. nov-ig folyamatosan használják a görlitzi erdőben, Rastenburg (K-Poroszország) közelében kiépített „Wolfsschanze”-t, közben 1942-1943-ban a Vinnyica (Ukrajna) melletti „Werewolf”-ot, szintén folyamatosan a Bajor-Alpokban Berchtesgaden közelében, az Obersalzbergen lévő Berghof hegyilakot, végül Berlinben a föld alatti bir. kancelláriát, az ún. Führerbunkert. – Csalhatatlanságának mítoszát maga hiszi el a legjobban, 1942-től egyre kevésbé hallgat tbk-aira. Döntéseiben intuíciói és prekoncepciói befolyásolják, gyakran hivatkozik I.vh-s tapasztalataira, jóllehet azok nem terjednek túl egy beosztott gy. kat. benyomásain. Többek között ezért (is) idegen számára a tengeri hatalom és a stratégiai légi háború jelentősége. 1939.aug.31. és 1945.ápr. 15. között 74 vezéri utasítást (Führerweisung, Führerbefehl) ad ki hadászati és hdm. kérdésekben. Bízik a háborút megfordító →csodafegyverekben, vmint az antifas. koalíció Ny-i és K-i tagjainak szükségszerű szembekerülésében. Az egyre gyakoribb vereségek mögött tbk-ai tehetségtelenségét és árulását keresi, később a már előre látott bukás okait a n. nép gyengeségében véli felfedezni. Ebből levonja azt a következtetést, hogy No. a nsz. rendszer bukása után nem érdemli meg a létet, s 1945.márc.19-én kiadja „Néró-parancs”-át a teljes n. infrastruktúra megsemmisítésére. – 1945. ápr.29-én, mikor a sz. csapatok már csak néhány száz m-re vannak a Führerbunkertől, feleségül veszi (1932 óta) titkos élettársát, Eva Braunt, s vele együtt 30-án öngyilkosságot követ el. 29-én még pol. végrendeletet ír, s utódjának bir. elnökként (Reichs-präsident) kijelöli Karl Dönitz flottatengernagyot (→Dönitz-kormány), miután alvezéreit, Martin Bormann és Joseph Göbbels propagandaminiszter kivételével, megfosztotta hivataluktól mint árulókat, akik lepaktáltak az elg-gel (a →fegyverszünet lehetőségét kezdték keresni). ⬩ SP, VGy, 449.
Az új kancellár az SA gyűlésén 1933 nyarán
