Horvátország
Horvátország <Független Horvát Állam, Nezávisna Drzava Hrvatska>: formailag szuverén, gyakorlatilag n. gyámság alatt álló, a Jugoszláv Királyságból való kiválással létrejött fas. jellegű állam. A szakadásban jelentős szerepe volt Edmund →Veesenmayernek, →Ribbentrop n. küm. zágrábi meghatalmazott képviselőjének. Területén mindvégig n. és ol. megszálló csapatok állomásoztak. – A Ju. elleni n-ol. →balkáni hadművelet megindulása után 4 nappal, 1941. ápr.10-én Zágrábban Slavko Kvaternik tbk. az →Usztasa és Ante →Pavelic nevében kikiáltotta a Független Horvát Államot. ~ 1941.jún.15-én csatlakozott a →Háromhatalmi Egyezményhez. Területe, amely kiterjedt a történelmi Horvátországra és Bosznia-Hercegovinára, továbbá Dalmácia és Szlovénia egy-egy részére, 110 (59+51) ezer km2, lakossága 6,75 millió fő volt, ebből 1,5 millió szerb, 150 ezer n., 100 ezer m. Fővárosa Zágráb <Zagreb>. Legfőbb vezetője a poglavnik (→vezér), Ante →Pavelic, aki az ol. Aimone spoletói herceget (Savoya-dinasztia) nevezteti ki királlyá, II.Timoslav néven. No-gal 1941.máj.13-án, Ol-gal máj.18-án köt határszerződést. A →Délvidék visszacsatolása során Mo-hoz visszakerült Muraköz és Muravidék <Vendvidék> hovatartozását 1945-ig, ~ megszűnéséig vitatta, a Baranya-háromszög Mo-hoz való visszacsatolását elismerte. A →horvát fegyveres erők 1945.máj.15-i kapitulációjával gyakorlatilag, az 1947. évi párizsi békével formálisan is megszűnt. ⬩ BZ, 480.
