Imrédy Béla
Imrédy Béla, v., dr., ómoravicai (Bp., 1891. dec.29. – Bp., 1946.febr.28.): pénzügyi tisztviselő, politikus, m.kir. me., tart. hu. szds. Jogi ismeretekkel is rendelkező pénzügyi-közgazd. szakemberként a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületénél, majd a Magyar Nemzeti Banknál tölt be már fiatalon vezető beosztásokat. Kora egyik legtehetségesebb financiális szakértőjének tartják, akit jó kapcsolatok fűznek a nk. pénzvilághoz, elsősorban a londoni Cityhez. Hívő katolikusként világnézetére jelentős hatást gyakorolnak a pápai szociális enciklikák. Gömbös Gyula 1932-ben ~-t kéri fel a Nemzeti Munkaterv gazd. és pénzügyi pontjainak kidolgozására. 1932.okt.1-től 1935.jan.6-ig a Gömbös-kormány püm-e, attól a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 1938.márc.9-től a →Darányi-kormány tárca nélküli közgazd. minisztere. Fontos szerepet tölt be a győri program kidolgozásában. – A →kormányzó 1938.máj.14-én nevezi ki me-ké az ekkor szinte vmennyi pol. csoportosulás bizalmát élvező ~-t. Tőle várják a gazd. konjunktúra beindítását. Kinevezésében szerepe van a r.k. egyházi vezetésnek. 1938-ban kettős szentév van Mo-on: Szent István megkoronázásának millenniuma, ill. ekkor zajlik Bp-en a XXXIV. →Eucharisztikus világkongresszus. Me-ként a nyilas propaganda ellen részben erőszakos eszközökkel lép fel, részben szociális intézkedésekkel igyekszik az alól kihúzni a talajt. 1938. aug.20-26-i és szept.20-21-i No-i útja, a →müncheni egyezmény és az →első bécsi döntés együttes hatására elfordul az addig reá jellemző ang. orientációtól. Pol-ját 1938 őszétől fenntartás nélküli n-barátság vezérli. A belpol-ban kísérletet tesz a gömbösi diktatórikus törekvések felelevenítésére. A szétesőben lévő →kormánypárt, a Nemzeti Egység Pártja helyébe 1939. jan.6-án →Magyar Élet Mozgalom néven új szervezet létrehozását kezdeményezi. Szabad utat ad a →Volksbund szervezésének. Irányításával megkezdődik a második →zsidótörvény kidolgozása. Kísérlete a diktatórikus hatalomgyakorlásra kiváltja →Horthy Miklós személyes elégedetlenségét, aki leváltásához a n-ek számára is elfogadható indoklást talál azzal, hogy a Bethlen-csoport és a polg. ellenzék által rendelkezésére bocsátott dokumentummal bebizonyítja ~ egyik dédszülőjének zsidó származását. 1939.febr.15-én lemond. – Pol. ambícióit nem adja fel, a hatalomba való visszatérés módját a szélsőjobboldali ellenzékiségben véli megtalálni. Abban bízik, hogy egy esetleges n. beavatkozás esetén Berlin őt támogatja majd mind a konzervatív, mind a nyilaspártokkal szemben. Miután kilép a →Magyar Élet Pártjából, 1940.okt.21-én bejelenti a →Magyar Megújulás Pártja megalakulását. E párt vezéreként tesz kísérletet pol. és társ. bázis kiépítésére, de igazán számottevő hátteret nem tud kialakítani. →Magyarország német megszállása után →Veesenmayer teljhatalmú bir. megbízott elsőszámú jelöltje a me-i posztra, Horthy azonban szilárdan ellenáll kinevezésének. 1944.máj.23-tól a →Sztójay-kormány tárca nélküli közgazd. minisztereként a háborús gazd. átfogó irányítására kap megbízást, gazd. csúcsminiszterként is emlegetik. A →Weiss Manfréd Művek SS-kézre jutása miatt azonban ellentétbe kerül az →SS-szel, →Winkelmnann Mo-i magasabb SS- és rő. vezetővel, ill. az általuk favorizált →Magyar Nemzetiszocialista Párttal (MNSZP). Egyetért ugyan a zsidóság vagyonától történő megfosztásával, de azt keresztény m. kézbe kívánja átjátszani. Aug.7-én kiválik →kormányból, miután az MNSZP ismét zsidó származása ürügyén lemondásra kényszeríti. Tárca nélküli stalluma is megszűnik. Teljesen kiszorul a közéletből. A háború után a →népbíróság ítélete alapján mint háborús bűnöst kivégzik. ⬩ SP, 501.
