Kállay-kormány
Kállay-kormány: az 1942.márc.9-1944.márc. 22. között dr. →Kállay Miklós me. vezetésével hivatalban lévő korm. Tagjai: bm. →Keresztes-Fischer Ferenc, hm. →Bartha Károly vezds., igazságügyi miniszter →Radocsay László, vkm. →Hóman Bálint, püm. →Reményi-Schneller Lajos, kereskedelem- és közlekedésügyi, egyben iparügyi →Varga József, földművelésügyi br. →Bánffy Dániel. A külügyi tárcát 1943.júl.24-ig a me., attól →Ghyczy Jenő töltötte be. A ~ új tagjai: 1942.ápr.17-től tárca nélküli hadigondozási miniszter →Lukács Béla, tárca nélküli nemzetvédelmi-propaganda →Antal István, hm. 1942.szept.24-1943.jún.12. között →Nagy Vilmos vezds., majd →Csatay Lajos vezds., vkm. 1942.júl.3-tól Szinyei Merse Jenő, tárca nélküli közellátási 1942.jún.30-okt.19. között Lossonczy István, majd Szász Lajos; Varga József kiválásával 1943.márc.29-től kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter Zsindely Ferenc, iparügyi Bornemissza Géza. – A ~ hivatalba lépését követően teljesítette elődje, a →Bárdossy-kormány kötelezettségvállalását, 1942.ápr-ban megkezdődött a →2.magyar hadsereg kiszállítása a K-i →hadszíntérre. A közbiztonsági szervek intézkedéseket foganatosítottak a →függetlenségi mozgalom felszámolására. A →Magyar Történelmi Emlékbizottság a hatósági zaklatások következtében (is) felbomlott. – Kinevezésekor a ~ eleve azt a feladatot kapta a kormányzótól, hogy ne küldjön (a már megígért 2.hds-en túl) több harcoló →csapattestet a frontra, ellenben keresse meg a háborúból való óvatos kiválás lehetőségét. A hadihelyzet alakulása arra késztette a ~-t, hogy 1942 késő őszétől megkezdje az intenzív →béketapogatódzásokat az ang-am. szöv-ek felé. A n-ek ezekről tudomást szereztek, ezért az 1943.ápr.16-17-i →klessheimi tárgyalásokon →Hitler Kállay me. leváltását követelte Horthy Miklóstól. A →kormányzó erre nem volt hajlandó. Válaszul a n-ek diplomáciai bojkott alá helyezték Kállayt, aki ennek nyomán rákényszerült a külügyi tárca átadására. A 2.hds. katasztrófája után a ~ arra törekedett, hogy a lehető legalacsonyabb szinten tartsa a m. csapatok részvételét a K-i front hdm-eiben, sőt elérje a m. alakulatok hazaszállítását onnan. 1943.júl. végétől, az →olasz fasiszta rendszer bukásának hatására felgyorsította a kiugrást előkészítő tárgyalásokat, amelyek szept.9-ére előzetes fe.szüneti megállapodást eredményeztek (→magyar fegyvereszünet [1943]). Nem tett viszont gyakorlati lépéseket a kiugrás előkészítésére, abban bízott, hogy az angolszász szöv-ek Itália vagy a Balkán felől elérik az ország határát (→balkáni brit partraszállás), addig viszont n. segítséggel feltartóztathatja a sz. hds-t a Kárpátokban, sőt azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a sz. előrenyomulás esetleg elkerüli Mo-ot, amennyiben a határokon belül nem tartózkodnak n. csapatok. A kivárásra épülő taktika azonban nem számolt egy n. megszállás lehetőségével, holott arról már 1943.szept-okt-től információkkal rendelkezett. A HVK-ban 1944.febr.28-án térképre helyezték mindazon n. csapattesteket, amelyek 3 hét múlva részt vettek →Magyarország német megszállásában. A ~ mégis tétlen maradt, az 1944.márc.19-i megszállás véget vetett tv-ének. A me. és több miniszter elrejtőzött, több korm.-tagot a n-ek letartóztattak, a →Sztójay-kormány márc.22-i hivatalba lépéséig az országnak nem volt korm-a. ⬩ SP, 545.
