Kárpátalja
Kárpátalja: a XX.szd-ban kialakult történeti- földrajzi tartomány a történelmi Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vm-k hozzávetőleges területén. Határa Ny-on 1919-től a szl-ruszin belhatár, 1939-től a m-szl., 1945-től a szl-sz. határ; ÉK-en a történelmi m-lengyel határ, D-en 1919-től a csszl-ro., 1945-től a sz-ro. határ, DNy-on 1919-től a m-csszl., 1945-től a m-sz. határ. Területe 1939-ben 12061 km2, lakossága 670000 fő. – A ~-fogalom 1918-1919-ben alakult ki, amikor ~ Cs-hoz került: az Amerikai Ruszin Nemzeti Tanács 1918.nov.18-án Scrantonban, a Központi Ruszin Nemzeti Tanács 1919.máj.15-én Ungvárott hozott erre határozatot, utóbbi szept.10-én írta alá a csatlakozási határozatot a csszl. korm-nyal, az aktust a trianoni béke szentesítette. ~-ra 1919-1920-ban Cs-n kívül igényt tartott a (fehér) Ny-Ukrajnai Közt. és részben Ro. – ~ a →müncheni egyezmény után, 1938.okt.5-én kapta meg az 1919-ben megígért autonómiát a csszl. korm-tól. ~ autonóm korm-a okt.9-én alakult meg,Bródy András vezetésével. Őt okt.26-án Volosin Ágoston követte, aki No-ra támaszkodva szeparatista pol-t kezdett, megalakította a →Szics-gárdát, vmint az Ukrán Nemzeti Tanácsot, bevezette az addig csak az 1919-1920-as Ny-ukrán igényben létezett Kárpát-Ukrajna <Karpatszka Ukraina> megnevezést, betiltotta a m., szl., rutén és or. pol. pártokat, egyesületeket, sajtótermékeket, és internálótáborokat állított fel. 1939.márc.12-én Huszton a csszl. hds. még leverte a Szics-gárda felkelését, de márc.15-én Huszton kikiáltották a független Podkarpatszka Rusz államot, amit egyetlen ország sem ismert el. →Kárpátalja visszacsatolásával az önálló ruszin állam (Ruszinszko) kérdése lekerült a napirendről. Mo. biztosított bizonyos autonómiát ~-nak (→kárpátaljai kormánybiztosság). – 1944.nov.26-án a sz. hds. megszállta. Munkácson Kárpátalja Népi Bizottságainak I. kongresszusa határozatot hozott ~ „visszatéréséről” a Szu-hoz (~ sosem tartozott egyetlen K-i szláv államhoz sem), egyben a terület nevét Kárpátontúli Ukrajnára <Zakarpatszka Ukraina> változtatta. A csatlakozásra az 1945.jún.29-i sz-csszl. államközi egyezmény alapján nov.22-én került sor. A Kárpátontúli Ukrajna Autonóm Köztársaságot a Szu. Legfelsőbb Tanácsa 1946.jan.1-ével Ukrajnához csatolta, mint annak Kárpátontúli Területét <Zakarpatszkaja Oblaszty>. – A későbbi ~ lakosságának 1910-ben az utolsó m. népszámlálás adatai szerint 54,0%-a ruszin <ruthén, magyar-orosz>, 28,0%-a m. 1920-as csszl. adatok szerint ~ lakosságának 62,3%-a (461800 fő) ruszin, 17,0%-a (102100 fő) m., 13,3%-a (80100 fő) zsidó, 3,3%-a (21000 fő) szl., 2,2%-a (14000 fő) ro. 1989-es sz. adatok szerint a lakosság 78,4%-a ruszin, 12,5%-a m., 4,0%-a or., 2,2%-a ro., 1,0%-a zsidó. A ~-i ruszinok többsége görög-katolikus, a m-oké prot. vallású. ⬩ RI, 556.
