Katolikus egyház
Katolikus egyház (Magyarországon a II. világháború idején): latin, görög és örmény szertartású római katolikus egyház. A lakosság többségét kitevő ~-ban az 1941-es államterületen 8073234 lélek (55%) volt latin, 1700146 (11.6%) görög szertartású, a trianonin 6122583 (65.7%), ill. 233672 (2.5%). – A ~ a világegyház része, amelynek feje a római pápa (→XII. Pius 1939-1958). A ~ élén az esztergomi érsek, Mo. hercegprímása áll (→Serédi Jusztinián 1927-1945). 1938-ban 3 érseki tartományban (Esztergom, Kalocsa, Eger) 7 latin (Szombathely, Győr, Veszprém, Székesfehérvár, Pécs, Vác, Szeged-Csanád) és 1 görög szertartású (Hajdúdorog) püspökségre oszlott. 1938-1941 között, a →visszacsatolások során 4 latin (Rozsnyó, Kassa, Szatmár, Nagyvárad) és 4 görögkatolikus (Munkács, ill. a ro. Nagyvárad, Máramaros, Kolozsvár-Szamosújvár) püspökség került vissza. A ro-ok, nemzeti jellegüket hangsúlyozva, megőrízték egyházkormányzati különállásukat a m. katolikus egyháztól. A kárpátaljai és É-erdélyi görög katolikusok (kb. 1,5 millió lélek) nagy része ruszin, ill. ro. volt. – 17 férfi rendben mintegy 3000 szerzetes és 40 nőiben 8000 apáca működött Mo-on. A ~ püspökei az I.- és II.→zsidótörvényt erős kritikával, de megszavazták, a III.-t elutasították. 1939-ben alakult meg a konvertiták (áttértek) mentésére a →Magyar Szent Kereszt Egyesület a püspöki kar védnöksége alatt. – A katolikusok mint a prot. →tábori lelkészek is, részt vettek a II.vh-ban (istentisztelet, anyakönyvezés, temetés.). – Az egyházi szervezetek és szerzetesrendek fontos szerepet töltöttek be a társ. rendjének és működőképességének biztosításában, a szociális problémák kezelésében. →Magyarország német megszállása után a pápai nunciaturával (követséggel) együttműködve jelentős szerepük volt az üldözöttek mentésében. A püspökök pol. eszközökkel, tiltakozásokkal próbáltak közbelépni, ám csak megkésve, 1944 nyarán jutottak el a nyilvános és ünnepélyes demonstráció kísérletéhez. Ilyen volt Serédi és más püspökök 1944.jún.29-i közös pásztorlevele. A főpásztorok intenciói szerint a papság a helyén maradt. Az embermentésben kiemelkedett a Pannonhalmi Főapátság (ahol több ezren találtak menedéket), a →Szociális Testvérek Társasága és ált. a szerzetesi intézmények. A nyilasokkal szemben a többség a passzív ellenállás útját járta. Két püspököt (Mindszenty József és Shvoy Lajos) a nyilasok internáltak (→dunántúli püspökök memoranduma). Több szerzetes, apáca és világi pap életét áldozta kötelessége teljesítése közben. ⬩ GJ, 566.
Serédi a harctérről érkező sebesültek között
