Kisebbségi egyezmények
Kisebbségi egyezmények (német-magyar): a m. állam területén élő n. nemzetiség jogait szabályozó államközi szerződések. Az 1940.aug.30-i →második bécsi döntés viszonzásaként ugyanezen a napon Bécsben →Csáky István gr. m. és Joachim →Ribbentrop n. küm. aláírta a ~-et, amelyeket a 8490/1940.Me.sz. rendeletben tettek közzé. A ~ tartalmazták, hogy a n. népcsoporthoz tartozó m. állampolgároknak szervezkedési, egyesületalapítási joguk van (→Volksbund), szabad nyelvhasználatot kapnak a közép-, az elemi-, ill. a szakiskolákban anyanyelven tanulhatnak számarányuknak megfelelő képviseletet kapnak a m. hivatalokban, önkormányzati testületekben és kinevezés útján betöltött helyeken a n. nyelvet használhatják hivatalos ügyekben, ahol az össznépességnek legalább harmadát alkotják; vmint szabadon terjeszthetnek n. nyelvű →napilapokat, folyóiratokat és kiadványokat. A m. korm. vállalta, hogy nem hoz asszimilációs intézkedéseket a Mo-i németséggel szemben. A Mo-hoz visszacsatolt →észak-erdélyi területeken élő n-ek megkapták a lehetőséget, hogy No-ba költözhessenek minden ingó és ingatlan vagyonukkal. – 1942.feb. 24-én lépett életbe az az egyezmény, amely lehetővé tette, hogy a Mo-i n-ek között a Volksbund →SS-toborzási propagandát fejthessen ki. A belépőknek vállalniuk kellett, hogy önként (kiskorúaknál szülői beleegyezéssel) jelentkeznek, és a belépéssel elvesztik m. állampolgárságukat. ⬩ VG, 601.
