Kiugrási kísérlet
Kiugrási kísérlet: a m. pol. vezetés sikertelen próbálkozása Mo. kivezetésére a II.vh-ból. A →Kállay-kormány már 1942-től a →béketapogatódzások során kereste a →fegyverszünet vagy a →különbéke lehetőségét az →angolszász hatalmakkal. – 1944.aug.11-én NBr. az →Európai Konzultatív Tanácsban kezdeményezte (új) fe.szüneti feltételek kidolgozását Mo-nak. Az USA ezt 15-én azzal egészítette ki, hogy mindent egyeztetni kell a Szu-val. →Románia átállása (aug.23.) után a m. pol. és kat. vezetés még a háború mellett foglalt állást, de 28-án →Horthy kormányzó megbízta →Bakách-Bessenyey György volt londoni követet, hogy fe.szünet kérésének érdekében teremtsen kapcsolatot az angolszász hatalmakkal. Szept.2-án az am. KÜM nyilatkozatot adott ki, hogy Mo-nak fe. szünet kérésekor mindhárom hatalomhoz (USA, NBr., Szu.) fordulnia kell. A →Koronatanács szept.7-én megállapította a fe.szünet m. részről támasztandó feltételeit, egyben a fe.szünet kérésének kilátásba helyezésével, ultimátumszerűen 5 pc. ho-t kért az →OKW-től Mo. védelmére a sz-ro. csapatokkal szemben. A másnapi n. válasz szerint úgy védik Mo-ot mint saját területüket, ehhez 4 ho-t hoznak még Mo-ra, de letörnek minden, belső felfordulásra irányuló kísérletet. 11-én Horthy a →minisztertanácsban a titkos tanácsosok ülésének előző napi határozata alapján bejelentette a fe.szünet kérésének szándékát, de a →Lakatos-kormány lemondására visszavonta szándékát. Az újjáalakuló korm. tájékozódásra és a megígért n. segítség megadásáért →Hitlerhez küldte →Vörös János vezds. VKF-t. Horthy szept.22-én a casertai (D-Itália) szöv. főhadiszállásra küldte tárgyalni a fe.szünetről →Náday István vezds-t, akit azonban meghatalmazás hiányában ott önként hadifogságba vonult tbk-ként fogadtak. – Közben Horthy diplomáciai csatornákon több jelzést kapott, hogy fe.szüneti kérelemmel a Szu-hoz forduljon. Szept.22-én br. →Atzél Ede vezetésével nem hivatalos küldöttség indult Moszkvába, amely visszajelezte a Szu. tárgyalási készségét. Ugyanezt jelezte a →Makarov-levél is. Horthy 24-i döntése nyomán 28-án elindult a hivatalos fe.szüneti delegáció. Vezetője →Faragho Gábor vezds. korábbi moszkvai kat. attasé, tagjai gr. Teleki Géza, a kormányzó bizalmi embere és Szent-Iványi Domokos miniszterelnökségi tanácsos voltak. A moszkvai fe.szüneti tárgyalások okt.1-től kezdődtek, azokat sz. részről Kuznyecov vezds. vk. főnökhelyettes vezette. Molotov sz. küm. 9-én terjesztette elő a fe.szünet előzetes feltételeit, amit a Koronatanács 10-én elfogadott, s a m. küldöttség 11-én aláírt. Ennek értelmében vissza kellett vonni a m. hds-t és közig-t az 1937. dec.31-i határok mögé, be kellett fejezni az antifas. koalícióval szembeni ellenségeskedést, s meg kellett támadni Mo-on a n. csapatokat, (→magyar fegyverszünet [1944]). 11-én Horthy fogadta Szakasits Árpádot és →Tildy Zoltánt, az MSZDP és a FKgP illegalitásban élő elnökét, majd →Miklós Béla vezds-t, a Kárpátokban harcoló →1.magyar hadsereg pk-át. 13-án a ~-tel kapcsolatos kat. együttműködés kérdéseiről tárgyalni →Malinovszkij msl-hoz, a →2.Ukrán Front pk-ához érkezett Utassy Loránd ezds. HM-i o.vezető. →Churchill brit me. 13-án Moszkvában, az am. korm. másnap táviratilag elfogadta a m. fe.szüneti feltételeket. – Okt.15-én délelőtt Horthy a Koronatanácsban bejelentette a fe.szünet kérését. A korm. lemondott, majd újjáalakult. Horthy délben tájékoztatta →Veesenmayer teljhatalmú bir. követet, majd fogadta Rudolph Rahn nagykövetet, Hitler különmegbízottját. Kora délután a rádióban háromszor hangzott el Horthy fegyverszüneti proklamációja. A kormányzó és a korm. délutántól a Budai Várban passzívan várakozott. Éjszaka a n-ek ostrom alá vették őket. – A ~ az előkészítetlenség, a szélsőjobboldal, a ti-i és hivatalnoki kar n.barát részének Horthy ellen fordulása, vmint a fe. n. fellépés miatt kudarcba fulladt, s átnőtt a →nyilas hatalomátvételbe. A Faragho-delegáció 18-án megalakította a →Moszkvai Magyar Bizottságot. ⬩ RI, 609.
