Kivételes hatalom
Kivételes hatalom: az 1939:II.tc. (→honvédelmi törvény) alapján a →kormány számára biztosított felhatalmazás a rendeleti úton történő kormányzásra. A ~ értelmében a korm-nak olyan intézkedések megtételére volt lehetősége, amelyeket háború idején vagy az országot közvetlenül fenyegető háborús veszély esetén tartott szükségesnek; ill. kiadhatott olyan, egyébként a tv.hozás hatáskörébe tartozó tárgyú rendeleteket, amelyek a honvédelem érdekében eltérhettek a hatályos tv-ektől. A ~ alapján kiadott rendeleteket a korm. köteles volt (utólag) bemutatni az →országgyűlés két házából választás útján kialakított 36 fős (36-os), a →visszacsatolások után 42 tagú (42-es) országos bizottságnak. Bár a ~ alapján nem lehetett a →kormányzói jogkör (államfői hatalom) és az önkormányzatok rendszerét módosító jogszabályokat kiadni, a korm. szüneteltethette az önkormányzati testületek működését, megsemmisíthette a helyi hatóságok határozatait, ill. a közig. vezetésére korm.biztost rendelhetett ki. – Mo. még másfél évig nemhadviselő státuszban maradt, a →Teleki-kormány 1939.szept.1-én kiáltványban jelentette be a ~ bevezetését. Korlátozta az egyesülési és gyülekezési jogot, bevezette a →sajtócenzúrát, csökkentette a lapok terjedelmét, szabályozta a →közellátás rendjét, intézkedett a →légoltalom szervezetének kiépítéséről, zár alá vont egyes anyagkészleteket, felfüggesztette a bányászatban, más iparágakban és kereskedelmi ágakban dolgozók munkaidőkorlátozására és fizetett szabadságára vonatkozó rendelkezéseket. ⬩ SP, 611.
