Kormányzói jogkör
Kormányzói jogkör: a kir. nélküli Magyar Királyság államfőjének tv-ekben rögzített, vmint informális hatalmi jogosítványai 1920-1944 között. Alapja „Az Alkotmányosság helyreállításáról és a kormányzói jogkör ideiglenes gyakorlásáról” szóló, a nemzetgyűlés (ngy.) által 1920. febr.27-én elfogadott 1920:I.tc. Ennek értelmében Mo. →kormányzója (kzó), aki a kir. távollétében Mo. ideiglenes államfője, a végrehajtó hatalmat a ngy-nek felelős →kormányon keresztül gyakorolja. A korm. elnökét a kzó nevezte ki. A tv.hozó hatalmat gyakorló ngy-t nem napolhatta el, s 2 év előtt csak akkor oszlathatta fel, ha az üzenetének dacára tartósan munkaképtelennek bizonyult. A ngy. által elfogadott tv-eket 60 napon belül alá kellett írnia, vagy visszaküldenie újabb megfontolásra, de kihirdetését nem tagadhatta meg. (A kir-tól eltérően a kzó. nem szentesítette, hanem kihirdette a tv-eket.) A visszaküldött, de a ngy. által változatlan formában ismét eléje terjesztett tv-t 15 napon belül kellett aláírnia. A korm. azonban csak olyan tv.javaslatot terjesztehett a ngy. elé, amelyet a kzó előzetesen jóváhagyott. A →hadüzenethez vagy a békekötéshez, ami a kzó joga volt, a ngy. előzetes hozzájárulása kellett. Személye szent és sérthetetlen volt, de tv-t nem sérthetett, amiben implicite benne volt tv-es felelősségre vonásának lehetősége. A kzó gyakorolta a Legfelsőbb Hadúr (1918-ig a kir.) jogosítványait: dönthetett a →hadrend, kinevezések, nyugdíjazások, reaktiválások, előléptetések, kitüntetések kérdéseiben, fegyelmi ügyekben, szabályzatok jóváhagyásában. Végső soron vmennyi döntés joga a fe. erőket illetően a ~-höz tartozott. Az 1920:I.tc. nem biztosított a kzó-nak két alapvető kir. jogosítványt: a nemességadományozást és a főpapok kinevezésének jogát (főkegyúri jog). Az előbbi kompenzálására (is) történt meg a →Vitézi Rend 1920.szept.1-i megalapítása. – A ~ már fél év múlva bővült az 1920.aug.19-én elfogadott 1920:XVII.tc-kel. A kzó jogot nyert a ngy. ülésének 30 napra történő elnapolására, ill. feloszlatására azzal, hogy a feloszlatástól számított 90 napon belül rendelkeznie kellett új tv.hozó testület összehívására. Jogot nyert továbbá a fe. erők alkalmazására az országhatárokon túl, az országot közvetlenül fenyegető veszély esetére, a ngy. utólagos jóváhagyásának kikérésével. Ez utóbbi jogosítvány különös jelentőséget nyert 1941.jún.26-án, →Kassa bombázását követően, mikor →Horthy Miklós kzó elrendelte a →Honvédség számára a sz. határ átlépését. – Az 1933.júl.13-án az ogy. által becikkelyezett 1933:XXIII.tc. megadta a kzó-nak az ogy. ülésének korlátlan idejű elnapolására, ill. korlátozás nélküli feloszlatására vonatkozó jogosítványt. Biztosítania kellett viszont ez esetben is a költségvetés és zárszámadás időben történő megtárgyalását. – A ~ további kiterjesztésére a →Képviselőház által 1937.júl.1-én elfogadott 1937:XIX.tc-kel került sor. Ez lehetővé tette, hogy a kzó kétszer küldhesse vissza aláírás előtt a már elfogadott tv-eket az ogy-nek, s a már véglegesen elfogadott tv-ekre a kihirdetési záradék felvezetését 1 évig (a kétszeri visszaküldés 6-6 hónapjáig) elodázhassa. Amennyiben az ogy. ez után is ragaszkodott a tv. szövegéhez, azt 15 napon belül ki kellett hirdetnie, ám az 1 év alatt joga volt az ogy. feloszlatására. A tc. eltörölte a kzó felelősségre vonásának tv-es lehetőségét; továbbá lehetővé tette, hogy a kzó 3 főt (nagykorú m. állampolgárokat, lezárt és a me. jelenlétében a Kúria elnökének, ill. két koronaőrnek átadott borítékban) utódjául javasolhasson az ogy. két háza együttes ülésének. Az együttes ülés szintén 3 (jelöltségére legalább 50 szavazatot kapott) főt ajánlhatott. A max. 6 jelölt közül az együttes ülésen titkos szavazás döntött (volna) az új kzó-ról. E tc. állította fel a kzó-i tiszt megüresedésének esetén funkcionáló →Országtanácsot. ⬩ RI, SP, 631.
