1938
1938
| I.10. | - Magyarország elismeri a spanyol Franco-kormányt. |
| I.15. | - Megalakul a Törzsökös Magyar Nemzetségek Szövetsége. |
| I.27. | - Magyarországon megszüntetik a Népszövetség pénzügyi ellenőrzését. |
| II.3. | - A Koronatanács haderőfejlesztési tervezetet fogad el (Huba-hadrend). |
| II.5-9. | - Horthy Miklós kormányzó és Darányi Kálmán miniszterelnök Lengyelországban tárgyal. |
| II.10. | - II. Károly király diktatúrát vezet be Romániában, és felosztja a politikai pártokat. |
| II.21. | - Betiltják a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot. A Nemzeti Akarat Pártjának vezérét, Szálasi Ferencet rendőri felügyelet alá helyezik. (VII.6-án 3 év fegyházbüntetésre ítélik.) |
| III.5. | - Darányi Kálmán miniszterelnök fegyverkezési programot hirdet meg („győri program”). A képviselőház IV.30-án elfogadja, VI.3-án az 1938:XX. tc. kibocsátásával törvényerőre emelkedik. |
| III.13. | - Német csapatok vonulnak be Ausztriába, amelyet népszavazás után a Német Birodalomhoz csatolnak (Anschluss). |
| IV.10. | - Franciaországban megbukik Leon Blum miniszterelnök; Eduard Daladier alakít kormányt. Franciaország szakít a népfrontpolitikával a brit megbékéltetési politika javára. |
| IV.29. | - A Londonban előző nap megkezdődött angol-francia konferencián megállapodnak abban, hogy nem nyújtanak katonai segítséget Csehszlovákiának Németországgal szemben, az országot inkább engedékenységre bírják Németország irányába. |
| - Megalakul a Fajvédők Országos Szövetsége. |
| V.5-6. | - Magyarországon „A nemzet lelkiismeretéhez” címmel röpiratot adnak ki a készülő zsidótörvény ellen. |
| V.11. | - Horthy Miklós kormányzó Hitler vendégeként részt vesz a kieli flottagyakorlaton. |
| V.12. | - Lemond a Darányi-kormány. |
| V.14. | - A kormányzó Imrédy Bélát miniszterelnökké, Rátz Jenő gyalogsági tábornokot honvédelmi miniszterré nevezi ki. |
| V.25. | - Budapesten kezdetét veszi a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus. |
| - A kormányzó vitéz Keresztes-Fischer Lajos altábornagyot a Honvéd Vezérkar főnökévé nevezi ki. |
| V.29. | - Kihirdetik az 1938:XV.tc-et (I. zsidótörvény). |
| V.30. | - Hitler aláírja a Csehszlovákia elleni akció tervét (Fall Grün). |
| VI.1. | - Kihirdetik az 1938:XVIII.tc-et (sajtórendészeti törvény). |
| VIII.12. | - Lengyelország kilép a Népszövetségből. |
| VIII.20. | - Horthy kormányzó egyhetes látogatásra Németországba érkezik. |
| VIII.29. | - A bledi egyezményben a Kisantant elismeri Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, Magyarország lemond a fegyveres erő alkalmazásáról a Kisantant tagjaival szemben, Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia vállalják a területükön élő magyar kisebbség helyzetének javítását. |
| IX.1. | - A Honvéd Légierőnél bevezetik az ék alakú piros-fehér-zöld hadijelet. |
| IX.6. | - Hermann Göring, valamint Pál jugoszláv régensherceg megegyezik Jugoszlávia semlegességéről egy esetleges magyar-csehszlovák konfliktus esetén. |
| IX.15. | - Bad Godesbergben Chamberlain brit miniszterelnök Hitlerrel a csehszlovák kérdésről | tárgyal. |
| IX.16. | - A kormány a csehszlovákiai fejlemények miatt részlegesen mozgósít (két korosztályt hívnak be). |
| IX.20. | - Berchtesgadenben Imrédy Béla miniszterelnök elutasítja Hitler kérését, hogy Magyarország német szövetségben, adandó alkalommal támadja meg Csehszlovákiát. |
| IX.22. | - A Bad Godesbergben kezdődő kétnapos újabb Hitler-Chamberlain találkozón a brit miniszterelnök elfogadja a Führer javaslatait Csehszlovákiára vonatkozóan. |
| IX.23. | - Csehszlovákiában elrendelik a teljes mozgosítást. |
| IX.30. | - Hitler német kancellár, Mussolini olasz, Daladier francia és Chamberlain brit miniszterelnök aláírják a müncheni egyezményt, amellyel Csehszlovákiától Németországhoz csatolják a Szudéta-vidéket. A dokumentum 3. melléklete négyhatalmi döntőbíráskodást irányoz elő, ha Magyarország és Lengyelország 3 hónapon belül nem tudja rendezni területi vitáját Csehszlovákiával. |
| - A lengyel kormány ultimátumban követeli néhány határmenti város átadását Csehszlovákiától. |
| - Nagy-Britannia és Németország megnemtámadási szerződést köt. |
| X.1. | - A Honvédelmi és a Belügyminisztérium közösen felállított szabadcsapatait (Rongyos-gárda) a magyar-csehszlovák határra vezénylik. |
| X.2. | - A prágai kormány hozzájárulásával lengyel csapatok vonulnak be Teschen (Tešin,Cieszyn) városok morva felébe. |
| X.5. | - Zsolnán a Hlinka-párt által szervezett szlovák nemzeti kongresszus kimondja Szlovákia | és Kárpátalja autonóm státuszát Csehszlovákián belül. |
| - Zsolnán Josef Tiso elnökletével önálló szlovák kormány alakul. |
| X.8. | - A csehszlovák kormány átengedi Bohumínt Lengyelországnak. |
| X.9. | - Komáromban magyar-csehszlovák tárgyalások kezdődnek (13-án megszakadnak). |
| - Huszton autonóm kárpátaljai kormány alakul. Elnöke a csehszlovák szövetségi miniszteri ranggal is bíró Bródy András. |
| X.11. | - A Honvédség bevonul a komáromi tárgyalások eredményeként visszakapott Ipolyságra | és Sátoraljaújhely szlovákiai felébe. |
| - Beregszász – Dercen térségében a Rongyosgárda egy százada csehszlovák csapatokkal keveredik harcba. |
| X.12. | - Borzsova – Salánk körzetében a csehszlovák csapatok szétszórják a Rongyosgárda egy zászlóalját. |
| X.13. | - A kormány kiterjeszti a részleges mozgósítást újabb öt korosztályra. |
| X.14. | - Hitler kijelenti, hogy nem támogatja Magyarország esetleges katonai akcióját Csehszlovákia ellen. |
| X.20. | - Rómában a magyar követ német-olasz döntőbíráskodást kér a csehszlovák-magyar vitában, Kassa, Ungvár és Munkács kérdésében javasolja Lengyelország bevonását is a döntőbíráskodásba. |
| X.21. | - Berlinben a magyar követ német-olasz döntőbíráskodást kér. |
| - Hitler elrendeli („maradék”) Csehszlovákia felszámolásának és a Memel-vidék visszacsatolásának katonai előkészítését. |
| X.25. | - Bródy András, a Csehszlovákián belüli kárpátaljai autonóm kormány elnöke bejelenti, hogy népszavazást kezdeményez a terület hovatartozásáról vagy függetlenségéről. |
| X.26. | - Csehszlovákia elfogadja a négyhatalmi döntőbíráskodást. |
| - A prágai központi kormány Bródy Andrást leváltva, Volosin Ágostont nevezi ki az autonóm kárpátaljai kormány elnökévé. |
| X.27. | - A müncheni egyezményt aláíró hatalmak közül Nagy-Britannia és Franciaország lemond döntőbírói jogáról Németország és Olaszország javára a magyar-csehszlovák vitában. |
| X.29. | - 15 ezer lengyel állampolgárságú zsidót áttoloncolnak a német-lengyel határon. Ez az | első német áttelepítés. |
| X.31. | - Lengyelország ultimátumot intéz Csehszlovákiához, kisebb határmódosításokat követelve a Jablonkai-hágó térségében, Árvában és a Szepességben. |
| XI.2. | - Németország és Olaszország döntőbírósági határozatával (első bécsi döntés) Magyarország visszakapja a Dél-Felvidéket Csehszlovákiától. Az 1938:XXXIV.tc-kel XI.13-án az Országgyűlés beiktatja az újraegyesülést. |
| XI.5. | - A Honvédség megkezdi az első bécsi döntés végrehajtását (XI.10-ig befejezi). |
| XI.9/10. | - Németországban szétzúzzák a zsidó boltokat („Kristály-éjszaka”). |
| XI.15. | - Magyar-japán barátsági és szellemi együttműködési egyezményt írnak alá Budapesten. |
| - A kormányzó vitéz Bartha Károly táborszernagyot nevezi ki honvédelmi miniszterré. |
| XI.18. | - A kormány határozatot hoz Kárpátalja fegyveres visszafoglalásáról. A német és az olasz kormány XI.21-i tiltakozó jegyzékére leállítják a katonai előkészületeket. |
| XI.21. | - A Rongyosgárda Héjjas Iván vezette zászlóalja Nagyszöllősnél román tüzérség által támogatott csehszlovák csapatokkal keveredik harcba. |
| XI.22. | - Az addigi hét magyar vegyesdandár hét hadtestté alakul. |
| XII.2. | - A belügyminiszter a baptista és a methodista egyház kivételével betiltja a magyarországi „kisegyházakat”. |
| XII.6. | - Franciaország és Németország megnemtámadási szerződést köt. |
| XII.10. | - A kormányzó külügyminiszterré nevezi ki gróf Csáky Istvánt. |
| XII.31. | - Megszűnik a katonai közigazgatás az első bécsi döntéssel visszacsatolt területeken. |
