1942
I.1. | - Nagy-Britannia, az USA, a Szovjetunió és Kína (Kuomintang) aláírják az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát. A deklarációhoz másnap 22 állam csatlakozik. |
- Hitler levélben kéri Horthytól Magyarország fokozottabb részvételét a háborúban. |
I.2. | - Japán csapatok foglalják el Manilát. |
- A Brit Vezérkari Főnökök Bizottsága elhatározza a második front tervének kidolgozását. |
I.4. | - Zsabja és Csurgó körzetében magyar alakulatok biztonsági akciót kezdenek, miután szerb partizánok rajtaütöttek magyar katonákon. |
I.6-9. | - Ribbentrop német külügyminiszter Budapesten a teljes magyar haderő bevetését kéri a fronton. Megegyezés születik a magyar kőolajszállítások növeléséről Németországnak. |
I.10. | - Japán csapatok szállnak partra az indonéz szigeteken. |
I.18. | - Németország, Olaszország és Japán katonai egyezményt köt a hadműveleti övezetek felosztásáról. |
I.20. | - A Berlin melletti Wannseeben tartott konferencián elhatározzák a zsidók megsemmisítését („Végső megoldás, Endlösung”). |
I.20-22. | - Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht főparancsnokság főnöke budapesti látogatásán megállapodás születik egy magyar harcoló hadsereg és öt megszálló hadosztály kiküldéséről a keleti frontra. |
I.21. | - Az észak-afrikai német-olasz haderő támadást indít Kirenaika visszafoglalására. |
I.21-23. | - A magyar karhatalmi alakulatok kiterjesztik a razziát Újvidékre. A vérengzést, Szombathelyi Ferenc vezérezredes vezérkarfőnök, amint tudomást szerez róla, leállítja, és 1943-ban a felelősöket a Honvéd Vezérkar főnökének Bírósága elé állítja. |
I.25. | - Japán csapatok szállnak partra Új-Guineában. Ausztráliában általános mozgósítást rendelnek el. |
I.28. | - A német-olasz csapatok elfoglalják Benghazit. |
I.29. | - Bajcsy-Zsilinszky Endre a Képviselőház külügyi bizottságában követeli az újvidéki vérengzés kivizsgálását és a felelősök felelősségre vonását. |
II.1. | - Norvégiában Vidkun Quisling alakít kormányt. |
II.5. | - A kettéváló magyar megszálló erők irányítására a keleti hadszíntéren megalakul a Keleti-, illetve a Nyugati Megszálló Csoport Parancsnokság. Parancsnokai Olgyay Károly altábornagy, illetve Sziklay György vezérőrnagy. |
- Magyarországon megkezdődik a toborzás az SS-be. |
II.11-12. | - Egy német flottacsoportosítás áttör a La Manche-csatornán. |
II.12. | - Magyar-német államközi egyezményt írnak alá arról, hogy 20 ezer magyar állampolgárságú német jelentkezhet a Waffen-SS-be. Az egyezmény tiltja a toborzást a Honvédségben és a hadiüzemeknél. Az önkéntesek állampolgársága a szolgálat idejére szünetel. |
II.14. | - Lengyelországban megalakul a londoni emigráns kormány politikai vezetése alatt álló | Honi Hadsereg (Armija Krajowa). |
- Churchill parancsot ad német városok elleni megtorló bombatámadásokra. |
II.15. | - Singapore erődje kapitulál a japán csapatok előtt. |
II.19. | - Az Országgyűlés két házának együttes ülésén kormányzóhelyettessé választják vitéz nagybányai Horthy Istvánt. |
- A japán haditengerészeti légierő bombázza az ausztráliai Port Darwint. |
II.24. | - Megkezdődik a 2. magyar hadsereg mozgósítása. |
II.28. | - Japán csapatok szállnak partra Jáwa szigetén. |
III.1. | - A Honvédségnél bevezetik a fehérkeresztes hadijelet az ék alakú piros-fehér-zöld helyett. |
- A légvédelmi hadtestből megalakul a Légvédelmi Erők. |
- A február közepén alakult Magyar Történelmi Emlékbizottság felhívást tesz közzé. |
III.7. | - Japán csapatok foglalják el Rangoont. |
III.8. | - Japán csapatok foglalják el Batáviát (ma Djakarta). |
III.9. | - Horthy kormányzó a 7-én lemondatott Bárdossy László után Kállay Miklóst nevezi ki miniszterelnökké. |
III.10. | - Szlovákiából megkezdődik a zsidók deportálása. |
III.14. | - Az USA vezérkari főnökeinek egyesített bizottsága döntést hoz arról, hogy elsőként Németországot kell legyőzni, Japánnal szemben addig védekező harcot folytatnak. |
III.15. | - Budapesten a Petőfi-szobornál háborúellenes tüntetés zajlik a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében. |
III.17. | - A csendes-óceáni amerikai szárazföldi haderő főparancsnokságát Douglas MacArthur | tábornok veszi át. |
III.28. | - Franciaországból megkezdődik a zsidók deportálása. |
III.28-29. | - A brit légierő végrehajtja az első szőnyegbombázást, Lübeck ellen. |
III.30. | - Az amerikai hadvezetés kettéosztja a csendes-óceáni hadszínteret (a két főparancsnok | MacArthur tábornok és Chester William Nimitz tengernagy). |
IV.1. | - A magyar gyalogdandárokat könnyűhadosztályokká szervezik át. |
IV.2. | - Német-olasz légioffenzíva indul Málta ellen (V.10-ig tart). |
IV.11. | - Megkezdődik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a keleti frontra. |
IV.18. | - Az amerikai haditengerészeti légierő első ízben támadja Tokiót. |
V.4-8. | - Döntetlen japán-amerikai tengeri csata zajlik a Korall-tengeren. |
V.9. | - A szovjet csapatok offenzívát indítanak a donyeci hídfőből. |
V.12. | - A pozsonyi parlamentben Esterházy János (egyedül) a zsidók deportálása ellen szavaz. |
V.15. | - Szovjet-japán egyezményt kötnek Mongólia-Mandzsúria határáról. |
V.17. | - Német ellentámadás indul, amelynek eredményeként a V.9-én támadást indított szovjet | csapatokat bekerítik, V.28-ra a harkovi katlancsatában felszámolják. |
V.26. | - Nagy-Britannia szövetségi szerződést köt a Szovjetunióval. |
- A német-olasz haderő támadást indít Észak-Afrikában. |
V.27. | - Prágában merényletet követnek el Reinhard Heydrich helyettes birodalmi protektor ellen, aki VI.4-én belehal sebesülésébe. |
V.28. | - A keleti fronton megkezdődik a német nyári nagyoffenzíva (Blau hadművelet). |
V.30. | - Köln bombázásával megindulnak a Németország elleni nagy angolszász légitámadások. |
- A Szovjetunióban megalakul a Partizánmozgalom Központi Törzse. |
VI.1. | - Mexikó hadat üzen Németországnak, Olaszországnak és Japánnak. |
VI.3-7. | - Az amerikai flotta megveri a japánt a Midway-szigeteknél. Megáll a japán terjeszkedés | a Csendes-óceánon. |
VI.5. | - Az USA hadat üzen Magyarországnak, Romániának és Bulgáriának. |
VI.7-8. | - Kállay Miklós miniszterelnök látogatást tesz Hitlernél. |
VI.8. | - Megalakul az amerikai Európai Hadszíntéri Parancsnokság. |
VI.9. | - Egy SS-alakulat a Heydrich elleni merénylet megtorlásaként kivégzi a csehországi Lidice | lakosságának egy részét, a többieket deportálják. |
VI.11. | - Az USA szövetségi szerződést köt a Szovjetunióval. |
VI.21. | - Az észak-afrikai német-olasz haderő elfoglalja Tobrukot. |
VI.23. | - A német-olasz csapatok átlépik az egyiptomi határt. |
VI.28. | - A 2. magyar hadsereg bekapcsolódik a német Dél Hadseregcsoport támadó hadműveletébe Tyim térségében. |
VI.30. | - Rommel csapatai elérik El-Alameint. A VII.2-27. között zajló első el-alameini csatában nem tudják áttörni a brit védelmet. |
VI. folyamán | - Megkezdődik a bulgáriai zsidók deportálása. |
VII.1. | - Német-román csapatok foglalják el Szevasztopolt. |
VII.2. | - Magyar csapatok foglalják el Tyim városát. |
- A német-olasz haderő támadást indít az El-Alameint tartó brit csapatok ellen. A sikertelen támadást Rommel 10-én leállítja. |
VII.6. | - A 2. német hadsereg Voronyezsnél eléri a Don folyót. |
VII.8. | - A 2. magyar hadsereg gyorscsoportja eléri a Dont. |
VII.16. | - Megkezdik a holland zsidók deportálását. |
VII.17. | - A 6. német hadsereg támadást indít Sztálingrád irányába. |
VII.18. | - A 2. magyar hadsereg arcvonalán megkezdődnek az ún. hídfőcsaták a Don jobb partján lévő szovjet hídfők felszámolására (első urivi csata). |
- Először száll fel a német Messerschmitt-262 sugárhajtású vadászrepülőgép. |
VII.19. | - Kihirdetik az 1942:VIII. törvénycikket a zsidó vallásfelekezet jogállásáról. |
VII.23. | - Német csapatok foglalják el Rosztovot. |
VII.25. | - A német A Hadseregcsoport támadást indít a Kaukázus irányába. |
VII.27. | - Befejeződik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a frontra. |
VIII.2. | - Megkezdődik az amerikai szárazföldi csapatok szállítása Nagy-Britanniába. |
VIII.4. | - Megkezdik a belga zsidók deportálását. |
VIII.7. | - A hídfőcsaták sorában megkezdődik az első korotojaki csata. |
- Az észak-afrikai 8. brit hadsereg parancsnokságát Bernard Law Montgomery altábornagy veszi át. |
VIII.7. | - Amerikai csapatok szállnak partra Guadalcanal szigetén (az első amerikai partraszállás a csendes-óceáni szigeteken). |
VIII.9. | - Német csapatok foglalják el Majkopot és Krasznodart. |
VIII.10. | - A hídfőcsaták sorában megkezdődik a második urivi csata. |
VIII.15. | - A hídfőcsaták sorában megkezdődik a második korotojaki csata. |
VIII.17. | - Sikertelen brit-kanadai partraszállás történik a franciaországi Dieppenél. |
- Az amerikai légierő Rouen és Sotteville bombázásával első ízben intéz támadást NagyBritanniából franciaországi célpontok ellen. |
VIII.19. | - A német csapatok megkezdik Sztálingrád ostromát. |
VIII.20. | - Horthy István kormányzóhelyettes, a keleti fronton vadász főhadnagy, repülőhalált hal. |
VIII.21. | - A németek feljutnak a Kaukázus legmagasabb csúcsára, az Elbruszra. |
VIII.22. | - Brazília hadat üzen Németországnak és Olaszországnak. |
VIII.23. | - A német csapatok Sztálingrádtól északra elérik a Volgát. |
VIII.26. | - Zsukov marsallt kinevezik Sztálin, a szovjet Legfelsőbb Főparancsnokság főparancsnoka helyettesévé. |
VIII.28. | - A hídfőcsaták sorában megkezdődik a harmadik korotojaki csata. A 2. magyar hadsereg német közreműködéssel IX.1-re felszámolja a szovjet hídfőt a Don jobb partján. |
VIII.29. | - Először próbálják ki és vetik be a fronton a német Tigris harckocsit. |
- Először vetik be az amerikai B-17 (Flying Fortress, Repülő Erőd) bombázót. |
IX.4-5. | - Szovjet bombázás Budapest ellen. (A magyar fővárost először éri légitámadás.) |
- A Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium közösen felállítja az Államvédelmi Központot. Vezetője: Hain Péter. |
- Londonban megkezdi működését a Magyar Nemzet Titkos Rádiója (Petőfi Rádió). |
IX.5. | - Magyarország egész területén légvédelmi készültség lép életbe. |
IX.9-10. | - Újabb szovjet bombázás Budapest ellen. |
IX.10. | - A német csapatok leállítják támadásukat a Kaukázusban. Sztálingrádtól délre újabb ponton jutnak ki a Volgához, kettévágva a 62. szovjet hadsereg arcvonalát. |
IX.13. | - A 6. német hadsereg megkezdi Sztálingrád központjának támadását. |
IX.15. | - A 2. magyar hadsereg megkezdi a téli állások kiépítését a Don jobb partján. |
IX.17. | - Dönitz tengernagy, a német tengeralattjáró flotta parancsnoka megtiltja az elsüllyesztett | hajók személyzetének mentését. |
IX.24. | - A kormányzó honvédelmi miniszterré nevezi ki vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredest. |
- Franz Halder vezérezredes, a német szárazföldi erők főparancsnokságának vezérkari főnöke lemond. Utóda Kurt Zeitzler gyalogsági tábornok. |
X.6. | - Német-horvát szerződést írnak alá a német ajkú lakosság áttelepítéséről Horvátország területéről a Német Birodalomhoz 1938 óta közvetlenül hozzácsatolt területekre. |
X.9. | - A Vörös Hadseregben visszaállítják az egyszemélyi parancsnoki rendszert (addig a politikai komisszár társparancsnok volt, ezidőtől a parancsnok egyik helyettese). |
X.17. | - Dietrich von Jagow német követ jegyzéket ad át a magyar Külügyminisztériumnak, amely a zsidókérdés radikális megoldásának követelését tartalmazza (lásd XII.2.). |
X.22. | - Dwight David Eisenhower amerikai tábornokot nevezik ki az észak-afrikai szövetséges haderő főparancsnokává. |
X.23. | - El-Alameinnél megkezdődik a 8. brit hadsereg döntő támadása az észak-afrikai német-olasz haderő ellen. A XI.4-ig tartó második el-alameini csatában első ízben vetik be tömegesen az amerikai Sherman harckocsit. |
XI.2. | - A brit csapatok áttörik a német-olasz állásokat El-Alameinnél. |
XI.4. | - A német-olasz csapatok megkezdik a visszavonulást El-Alameintől. |
XI.7. | - Az országgyűlés törvénybe iktatja Horthy István emlékét. |
XI.8. | - Amerikai-brit csapatok szállnak partra Marokkóban és Algériában (Torch). Az Észak-afrikai francia haderő egy része Pétain marsall parancsa alapján ellenállást tanúsít. |
- A Vichyi köztársaság megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat az USA-val. |
XI.10. | - Német ejtőernyős csapatok szállnak le Tuniszban. 14-én megkezdődik a német partraszállás a tenger felől is, a vichyi kormány hozzájárulásával. A francia gyarmati erők egy része ellenállást tanúsít. |
- Amerikai csapatok foglalják el Oránt, másnap Casablancát. |
XI.11. | - Német-olasz csapatok szállják meg Dél-Franciországot és Korzikát (a Vichyi köztársaság területét). |
XI.12-15. | - Amerikai-japán tengeri csata Guadalcanalnál (Salamon-szigetek). |
XI.13. | - Eisenhower tábornok és Darlan tengernagy (Pétain francia államfő helyettese) megegyezésével Marokkóban és Algériában befejeződnek az angolszász-francia harcok. |
- A brit csapatok elfoglalják a líbiai Tobrukot. |
XI.15. | - Megalakul a Székely Határvédelmi Parancsnokság (a székely határőrség szervezése márciusban már megindult). |
XI.18. | - A honvédelmi miniszter munkaszolgálatra kötelezi a zsidó férfilakosságot. |
XI.19. | - Sztálingrádtól északra, 20-án attól délre szovjet ellentámadás indul. A 3. és 4. román hadsereget gyorsan áttörő három szovjet front 23-án bezárja a gyűrűt a várost ostromló csapatok (német 4. páncélos hadsereg részei, 6. hadsereg, román hadosztályok) körül. |
XI.20. | - Brit csapatok foglalják el Bengházit. |
- Megalakul a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg. |
XI.25. | - Megkezdik a norvég zsidók deportálását. |
XI.26. | - Bihácsban megalakul a Jugoszláv Nemzeti Felkelés Antifasiszta Tanácsa (AVNOJ). |
XI.27. | - A Vichyi Franciaország hadseregét feloszlatják. Toulonban a francia flotta elsüllyeszti | önmagát, amikor a német csapatok behatolnak a városba. |
XII.2. | - A magyar kormány visszautasítja a X.17-i német jegyzéket. |
- Bajcsy-Zsilinszky Endre a Képviselőházban interpellációt nyújt be az újvidéki vérengzés ügyében. |
- Chichagoban lefolytatják az első maghasadásos kísérletet. |
XII.12. | - A Szovjetunió és az emigráns csehszlovák kormány szövetségi szerződést ír alá. |
- A német B Hadseregcsoport támadást indít a Sztálingrádnál katlanba zárt csapatok felmentésére (XII.21-én elakad). |
XII.16. | - A sztálingrádi csata részeként két szovjet front támadást indít a Don mentén a 8. olasz hadsereg arcvonalszakaszán. |
XII.17. | - A szövetségesek figyelmeztetik a német kormányt a zsidó holocaust várható következményeire. |
XII.24. | - Darlan tengernagy meggyilkolása után Giraud tábornok veszi át az észak-afrikai francia | gyarmatok politikai vezetését, aki XI.13-a óta a Szabad Franciaország csapatainak főparancsnoka. |
XII.27. | - Horthy a Honvéd Vezérkar főnökén keresztül elrendeli a végsőkig való kitartást a Donkanyart védő 2. magyar hadseregnek. |
XII.28. | - A német A Hadseregcsoport parancsot kap a Kaukázus kiürítésére. |