1943
V.24. | - Dönitz flottatengernagy visszarendeli a német tengeralattjáró flottát az Atlanticum északi részéről. |
V.27. | - A megszállt Franciaországban megalakul az Ellenállás Nemzeti Tanácsa (CNR). |
V.28. | - A Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg főparancsnoksága mellett brit katonai misszió kezdi meg működését. |
VI.1. | - Aláírják a második német-magyar SS-toborzási egyezményt, amely az 1942.II.12-i elsőhöz képest engedélyezi tényleges állományú honvédek jelentkezését is. |
VI.3. | - Algírban az V.30-án kezdődött konferencia végén megalakul a Francia Birodalom kormányaként működő Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság (CFLN). Elnökei Charles de Gaulle és Henri Honoré Giraud. |
VI.4. | - Wladyslaw Sikorski tábornok, a londoni emigráns lengyel kormány elnöke Gibraltárnál | repülőszerencsétlenség áldozata lesz. Utóda Stanislaw Mikolajczyk. |
VI.11. | - Brit csapatok szállnak partra a Földközi-tengeren lévő Pantelleria-szigeten, ezzel átlépik Olaszország határát. |
VI.12. | - A kormányzó vitéz Csatay Lajos vezérezredest nevezi ki honvédelmi miniszterré. |
VI.19. | - A magyar kormány óvóhelyek létesítését rendeli el a lakóházakban és az ipartelepeken. |
VI.30. | - Amerikai csapatok szállnak partra a Salamon-szigeteken. |
VI. folyamán | - Hadrendbe állítják az amerikai B-29 bombázórepülőgépet (Superfortress). |
VII. elején | - A Kommunisták Magyarországi Pártja neve Békepártra változik. |
VII.1. | - Jászberényben kéthetes tábori rabbitanfolyamot szerveznek. |
VII.5. | - A Közép és a Dél Hadseregcsoport Kurszk térségében a Központi és a Voronyezsi Front ellen indított offenzívájával a német hadvezetés utoljára kísérli meg visszaszerezni a hadászati kezdeményezést (Zitadelle-hadművelet). A kurszki csatában vetik be először tömegesen a német Párduc és Tigris, valamint a szovjet JSZ-2 harckocsit. |
VII.10. | - Brit-amerikai csapatok szállnak partra Szicíliában. |
VII.11. | - A Nyugati és a Brjanszki Front ellentámadást indít Orjol térségében. |
VII.12. | - Prohorovka körzetében 1200 harckocsi és rohamlöveg részvételével lezajlik a hadtörténelem (eddig) legnagyobb páncélos ütközete. Az 5. szovjet gárdaharckocsihadsereg megállítja a 4. német páncéloshadsereget. |
- Krasznodarban megalakul a Szabad Németország Nemzeti Bizottsága (NFD). |
VII.15. | - Kurszktól délre ellentámadást indít a Központi és a Voronyezsi Front. |
VII.20. | - Magyarországon a statárium hatályát kiterjesztik a légitámadások idején elkövetett bűncselekményekre. |
VII.22. | - Amerikai csapatok foglalják el Palermót. |
VII.24. | - A brit légierő lerombolja Hamburgot. |
- A kormányzó külügyminiszterré nevezi ki Ghiczy Jenőt. |
- A Fasiszta Nagytanács leszavazza Mussolinit, felkéri a királyt új miniszterelnök kijelölésére és a hadsereg főparancsnokságának visszavételére. |
VII.25. | - III. Viktor Emánuel olasz király felmenti és letartóztatja Mussolini miniszterelnököt, és miniszterelnökké nevezi ki Pietro Badoglio marsallt. |
- Hitler elrendeli Olaszország megszállásának előkészítését. |
VII.28. | - Az olasz király feloszlatja a Nemzeti Fasiszta Pártot és a fasiszta szervezeteket. |
VIII.3. | - A szovjet partizánok elkezdik az ún. sínháborút. |
VIII.5. | - A szovjet csapatok visszafoglalják Orjolt és Belgorodot. Moszkvában először lőnek ünnepi tüzérségi össztüzet. |
- Brit csapatok foglalják el Cataniát. |
VIII.6. | - Svédország megtiltja a német átmenő forgalmat. |
VIII.7. | - A szovjet csapatok támadásba mennek át Szmolenszk térségében. |
VIII.10. | - A Honvédség hadrendjében megszüntetik a könnyűhadosztályokat, megalakítják a gyaloghadosztályokat. |
VIII.13. | - Olaszország elfogadja az előző nap Lisszabonban kezdődött titkos tárgyalásokon átnyújtott előzetes fegyverszüneti feltételeket. |
- A szovjet csapatok támadásba mennek át a Donyec-medencében. |
VIII.16. | - Amerikai csapatok vonulnak be Messinába. |
VIII.17. | - A német-olasz csapatok befejezik Szicília kiürítését. |
- A brit légierő kétnapos támadást kezd a peenemündei német rakétakísérleti telep ellen. |
- Megkezdődik a 24-éig tartó első quebeci konferencia Roosevelt és Churchill között. |
VIII.19. | - Isztambulban Veress László külügyminisztériumi segédtitkár közli a londoni kormány képviselőjével, hogy Magyarország elfogadja a feltétel nélküli megadás elvét. |
VIII.22. | - A szovjet csapatok visszafoglalják Harkovot, ezzel befejeződik a kurszki csata. |
VIII.23. | - Egyhetes ellenzéki ifjúsági találkozó kezdődik Balatonszárszón. |
VIII.24. | - A szovjet csapatok visszafoglalják Szmolenszket. |
VIII.26. | - A Szovjetunió elismeri a Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottságot. |
VIII.28. | - Meghal III. Borisz bolgár cár. Utóda, a fiatalkorú II. Simeon helyett régenstanács veszi | át az államfői funkciókat. |
VIII.29. | - Dániában a német katonai hatóságok veszik át a végrehajtó hatalmat. A hadsereget lefegyverzik, a flotta elsüllyeszti önmagát. X. Keresztély király visszavonul. |
IX.2. | - Elkészül az első magyar rádiólokátor (LRB/K Sas) első két példánya. |
IX.3. | - Aláírják Olaszország feltétel nélküli kapitulációját. |
- Olaszország átengedi Horvátországnak Közép-Dalmáciát és a Cattarói-öblöt. |
- Az angolszász csapatok partra szállnak Itáliában (Calabriában). |
IX.8. | - Nyilvánosan bejelentik az olasz kapitulációt. |
- A szovjet hadsereg befejezi a Donyec-medence visszafoglalását. |
IX.9. | - Isztambulban Veress László átveszi a brit kormány előzetes fegyverszüneti feltételeit. |
- Hitler döntést hoz Magyarország megszállásának előkészítésére. |
- Amerikai csapatok szállnak partra Salernónál. A német hadsereg (az Achse-terv végrehajtásával) megszállja Észak- és Közép-Olaszországot, és lefegyverzi az olasz hadsereget, valamint megszállja az Olaszországgal perszonálunióban lévő Albániát és az olasz protektorátus alatt álló Montenegrót. |
- A szovjet hadsereg megkezdi a novorosszijszktamanyi támadást. |
- Korzikán felkelés robban ki. |
- Irán hadat üzen Németországnak. |
IX.10. | - Az olasz flotta egy része Máltára és Alexandriába érkezik, ahol kapitulál. |
IX.12. | - Német ejtőernyősök kiszabadítják Mussolinit. |
IX.14. | - A Szovjetunió elismeri a Tito vezette Jugoszláv Nemzeti Felkelés Antifasiszta Tanácsát. |
IX.15. | - Mussolini a Nemzeti Fasiszta Párt nevét Köztársasági Fasiszta Pártra változtatja. |
IX.17. | - Megkezdik a Magyar Megszálló Erők Parancsnokságának kivonását Kijevből. |
IX.18. | - Mussolini Észak-Olaszországban megalakítja a (salói) Olasz Szociális Köztársaságot. |
- Angolszász csapatok szállnak partra Szardínián. |
IX.20. | - Brit csapatok vonulnak be Bariba, az olasz király és kormány ideiglenes székhelyére. |
IX.21. | - A szovjet csapatok megkezdik az átkelést a Dnyeperen. |
IX.26. | - Német csapatok foglalják el Kérkyra (Korfu) szigetét. |
IX.27. | - Angolszász csapatok foglalják el Foggiát. |
- Nápolyban felkelés robban ki. Az angolszász csapatok X.1-én érik el a várost. |
IX.29. | - Magyarország elismeri az Olasz Szociális Köztársaságot, de nem szakítja meg a diplomáciai viszonyt a királyi Olaszországgal. |
IX.30. | - A német hadvezetés elkészül Magyarország megszállásának és a Honvédség lefegyverzésének tervével. |
X.1. | - Megkezdődik a dániai zsidók deportálása. |
X.2. | - Amerikai csapatok veszik be az új-guineai Huon-félszigeten lévő japán támaszpontot. |
- A szovjet kormány hozzájárul román önkéntes alakulat szervezéséhez a szovjet hadsereg kötelékében. |
X.4. | - Angolszász és francia csapatok szállnak partra Korzikán. A német-olasz helyőrség maradványai másnap kapitulálnak. |
X.10. | - A magyar kormány Lisszabonon keresztül értesíti Londont a brit előzetes fegyverszüneti feltételek elfogadásáról. |
X.13. | - A királyi Olaszország hadat üzen Németországnak, a szövetségesek társhadviselőnek ismerik el Olaszországot. |
X.14. | - Japán védnökséggel kikiáltják a Fülöp-szigeteki Köztársaságot. |
X.18. | - Megkezdődik a római zsidók deportálása. |
X.19-20. | - Szovjet-brit-amerikai külügyminiszteri értekezlet Moszkvában. |
X.25. | - Szovjet csapatok foglalják el Dnyepropetrovszkot. |
XI.1. | - A Wehrmacht Főparancsnoksága (OKW) kiadja irányelveit Magyarország megszállásának előkészítésére. |
- Amerikai csapatok szállnak partra a Salamon-szigetek legnagyobb északi szigetén, Bougainville-en. |
XI.5. | - Az amerikai haditengerészeti légierő a Rabaulban állomásozó japán flotta ellen hasonló támadást hajt végre, mint a japán két éve Pearl Harbor ellen. |
XI.6. | - A szovjet csapatok visszafoglalják Kijevet. |
XI.7. | - Elkészül Magyarország német megszállása katonai tervének első módosítása, amely esetlegesen román és szlovák csapatok bevonásával is számol (lásd XI.11.). |
XI.9. | - Washingtonban megalakul az Egyesült Nemzetek Segélyezési és Újjáépítési Szervezete | (UNRRA). |
XI.10. | - A királyi Olaszországban (először a háborúban) Szövetséges Ellenőrző Bizottság alakul. |
XI.11. | - Az OKW vezetési értekezletén döntés születik arról, hogy Magyarország megszállásába nem vonnak be román és szlovák csapatokat. |
XI.15. | - A Vörös Hadsereg kötelékében megalakul a román Tudor Vladimirescu önkéntes hadosztály. |
XI.20. | - Amerikai csapatok szállnak partra a Gilbert-szigeteken. Megkezdődnek a Japán anyaországi partraszállást előkészítő ún. kétéltű hadműveletek. |
XI.22-26. | - Az első kairói konferencia Churchill, Roosevelt és Csang Kaisek kínai köztársasági elnök között. Megegyezés születik Korea függetlenségéről. |
XI.27. | - Kolumbia hadat üzen Németországnak. |
XI.28. | - Megkezdődik Churchill brit miniszterelnök, Roosevelt amerikai elnök és Sztálin szovjet vezető XII.1-ig tartó első találkozója Teheránban. |
XI.29. | - Jajcában proklamálják a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megalakulását. Tito vezetésével, Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bizottság néven ideiglenes kormány alakul. |
XII.4-7. | - A második kairói konferencia Roosevelt, Churchill és Izmet Inönü török köztársasági elnök között. |
XII.10. | - Edmund Veesenmayer jelentést készít Magyarország helyzetéről. |
XII.12. | - Szovjet-csehszlovák barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írnak alá Moszkvában. A szerződés kimondja az első bécsi döntés hatályon kívül helyezését. |
XII.14. | - A Honvéd Vezérkar főnökének Bírósága pert indít az 1942-es újvidéki vérengzés ügyében, amelyet a fővádlottak 1944 tavaszi Németországba szökése miatt nem fejeznek be. |
XII.15. | - Londonban megkezdi munkáját az Európai Tanácsadó Bizottság (EAC). |
- A Szovjetunió kizárólagosan elismeri a Tito-kormányt, egyben megszakítja a diplomáciai | viszonyt a kairói emigráns jugoszláv királyi kormánnyal. Az angolszász hatalmak egyenjogú szövetségesnek ismerik el a Tito-kormányt. |
XII.24. | - Dwight David Eisenhower hadseregtábornokot nevezik ki a (leendő) franciaországi expedíciós erők főparancsnokává. |
XII.31. | - Boleslav Bierut elnökletével megalakul a lengyel Országos Nemzeti Tanács (később Nemzeti Felszabadítási Bizottság), amit a Szovjetunió a lengyel nemzet egyetlen képviselőjének ismer el. |
- Szovjet csapatok foglalják el Zsitomirt. |
XII. folyamán | - A Szovjetunióban kitelepítik a kollaborációval vádolt kalmüköket és karacsajokat. |
XII. végén | - Gróf Károlyi Mihály, az angliai Új Demokratikus Magyarországért Mozgalom elnöke általános nemzeti felkelésre szólít fel. |