1945

Teljes szövegű keresés

1945
I.1.- A sziléziai Neuhammerben a magyar SS-hadosztályok összefogására megalakul a XVII. SS hadtestparancsnokság. Parancsnoka Feketehalmy-Czeydner Ferenc vezérezredes és SS-Obergruppenführer. Feketehalmy betegsége miatt a beosztást nem tudja elfoglani, ezért II.4-én azt Ruszkay Jenő vezérezredes és SS-Obergruppenführer veszi át.
- Elzászban a német G Hadseregcsoport offenzívát indít.
I.2.- A brit kormány bejelenti fegyverszünetkötési szándékát a magyar Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal.
- Megindul a Budapest felmentését célzó német támadás (Konrad).
- Brit csapatok szállnak partra a Bengáli-öbölben.
I.3.- Amerikai csapatok újabb ellentámadást indítanak az Ardennekben.
I.4.- Megalakul az Országos Számonkérő Iroda. Vezetője Pethő Tibor.
I.6.- Churchill brit miniszterelnök és Eisenhower tábornok, a nyugati front főparancsnoka az ardenneki német támadás nyomán kialakult helyzet miatt táviratban kéri Sztálint a későbbre tervezett szovjet offenzíva mielőbbi megindítására.
- Minden magyar vadászalakulatot a 76. német vadászrepülőezredparancsnokságnak rendelnek alá.
I.7.- Megindul a Budapest felmentését célzó második német támadás (Konrad II).
- A londoni Petőfi Rádió utoljára sugároz.
I.10.- Magyar megszálló csapatok indulnak útba Dániába.
I.11.- A budapestet ostromló szovjet-román csapatokból megalakítják a Budapesti Csoportot.
I.12.- Az 1. Ukrán és az 1. Belorusz Front megindítja a Visztula-Odera hadműveletet.
I.13.- A 2., 3. Belorusz és az 1. Balti Front megindítja a kelet-poroszországi hadműveletet.
I.15.- A Budapesti Csoportból kivonják és Szlovákiába irányítják a 7. román lovashadtestet.
I.16.- A belügyminiszter a túlkapások miatt megszünteti a nyilas Fegyveres Nemzetszolgálatot.
I.17.- Összeomlik a német védelmi rendszer a Visztula mentén. A szovjet csapatok e napon bevonulnak Varsóba.
I.18.- Megindul a Budapest felmentését célzó harmadik német ellentámadás (Konrad III).
- A szovjet csapatok elfoglalják Pestet.
I.19.- Szovjet csapatok vonulnak be Krakkóba, illetve Lodzba.
I.20.- Moszkvában aláírják a (debreceni) Ideiglenes Nemzeti Kormány és a szövetséges hatalmak közötti fegyverszüneti egyezményt.
- Francia csapatok támadást indítanak Elzászban.
I.23.- Az 1. Ukrán Front eléri az Oderát.
I.26.- Az ideiglenes államfői jogok gyakorlására a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága Nemzeti Főtanácsot állít fel. Elnöke: Zsedényi Béla.
- Németországban elvileg megalakul a 1. hungarista honvédhadosztály (Kossuth). Felállítása a gyakorlatban nem történik meg.
- A San Franciscóban előző nap összeült konferencia résztvevői aláírják az ENSZ Alapokmányát (45 aláíróval és 6 közvetlenül csatlakozóval az alapító államok száma 51).
- A 2. Belorusz Front eléri a tengert, ezzel a Kelet-Poroszországban harcoló német erőket elvágja Németország többi részétől.
I.28.- A magyar repülőalakulatokból légihadsereget szerveznek.
- A 26. és a 27. szovjet hadsereg ellentámadást indít a Budapest felmentéséért támadó IV. SS páncéloshadtest ellen, ezzel megszűnik a főváros felmentésének lehetősége.
I.29.- Az 1. Belorusz Front Poznantól délnyugatra átlépi az 1938-as német határt.
- Sziléziában elvileg megalakul a Gömbös és a Görgey SS gránátoshadosztály (felállításuk a gyakorlatban nem történik meg).
I.30.- Elvileg megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány Honvédsége.
I.31.- A meginduló harmadik ellentámadással megkezdődik a német csapatok visszaszorítása az Ardennekben.
II.3.- A Szövetséges Ellenőrző Bizottság elfoglalja állomáshelyét Debrecenben, az Ideiglenes Nemzeti Kormány székhelyén.
- A Magyarországra akkreditált diplomaták Angelo Rotta pápai nuncius, doyen vezetésével felkeresik Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführert, a Budapest-erőd parancsnokát, és megkísérlik rávenni a kapitulációra (sikertelenül).
- Az 1. Belorusz Front eléri az Oderát, és hídfőket alakít ki bal partján.
II.4-11.- Jaltában tanácskozik Churchill brit miniszterelnök, Roosevelt amerikai elnök és Sztálin.
II.6.- Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatályon kívül helyezi a zsidótörvényeket és a zsidórendeleteket.
II.8.- Az 1. Ukrán Front megindítja az alsó-sziléziai hadműveletet.
- A brit-francia haderő megindítja a maas-rajnai offenzívát.
II.9.- Elzász elfoglalásának befejeztével helyreállnak Franciaország 1939. évi határai. A szövetségesek felzárkóznak a német határon kiépített Siegfried-vonalra.
II.10.- A szovjet csapatok a Balti Flotta bevonásával megindítják a kelet-pomerániai hadműveletet, s megkezdik a Kelet-Poroszországban bekerített 25 német hadosztály felszámolását.
II.11.- Budapest német-magyar védői kitörést kísérelnek meg.
II.12.- Budán a szovjet oldalra átállt magyar önkéntesekből zászlóalj alakul.
II.13.- Budapesten befejeződnek a harcok.
II.13-15.- Az angolszász légierő lerombolja Drezdát.
II.14.- Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megkezdi a honvéd nevelőtiszti intézmény kiépítését.
II.15.- Megalakul a Budai Önkéntes Ezred. Parancsnka Variházy Oszkár alezredes.
- Szálasi minden 12-70 éves magyar állampolgár mozgósítására elrendeli a Hungarista Munkahadsereg felállítását.
II.16.- Az Ideiglenes Nemzeti Kormány közzéteszi a magyar háborús bűnösök első listáját.
II.17.- Megszüntetik a szovjet Budapesti Csoportot.
II.19.- Amerikai csapatok szállnak partra Iwo-Jima szigetén.
II.19.- Pozsony térségében a 8. és a 22. SS lovashadosztály és honvédhadosztályok maradványaiból megalakul a 37. SS önkéntes lovashadosztály (Lützow).
II.23.- A brit-amerikai-francia haderő offenzívát indít a Ruhr-vidék ellen.
- Az amerikai csapatok bekapcsolódnak a maas-rajnai offenzívába.
II.24.- Befejeződik az alsó-sziléziai hadművelet, az 1. Ukrán Front felzárkózik a Neisse jobb partjára, annak Oderába torkollásától Penzigig.
II.26.- Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatályát vesztettnek jelenti ki a bécsi döntéseket, valamint a területi gyarapodásokra vonatkozó törvényeket és rendeleteket. Egyidejűleg betiltja – 25 fasisztának minősített párttal és szervezettel együtt, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalmat, a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, a Magyar Élet Pártját, a Magyar Megújulás Pártját, az Etelközi Szövetséget, az Ébredő Magyarok Egyesületét, a Magyar Országos Véderő Egyesületet és a leveneteszervezeteket.
II.27.- Az amerikai csapatok elfoglalják Manilát, a Fülöp-szigetek fővárosát.
III.1-3.- A szovjet csapatok részekre vágják a Kelet-Poroszországot védő német erőket.
III.2.- Az amerikai csapatok Düsseldorftól délre elérik a Rajnát.
- A Szlovák Nemzeti Tanács határozatot hoz a Csehszlovákiába való visszatérésről.
III.3.- Vörös János vezérezredes, az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere, egyben vezérkarfőnök javasolja Vorosilov marsallnak, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökének, hogy a Dunántúlon, a front mögött vessenek be általuk szervezett magyar partizáncsoportokat (javaslatát elutasítják).
III.4.- Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány első harcoló alakulata, a 6. gyaloghadosztály.
- Finnország hadat üzen Németországnak.
III.5.- Az amerikai csapatok elérik Kölnt. A 9. amerikai hadsereg a kanadai csapatokkal egyesülve 15 német hadosztályt kerít be a Rajna bal partján.
III.6.- A Dunátúlon a 6. SS páncéloshadsereg megindítja a német haderő utolsó nagy offenzíváját (Grossoffensive) a II. világháborúban.
- Romániában dr. Groza Péter alakít kormányt.
III.7.- Az épségben elfoglalt remageni hídon az amerikai csapatok átkelnek a Rajna jobb partjára. Ez az első hídfő a folyón.
- Belgrádban hivatalba lép a Josip Broz Tito vezette ideiglenes kormány, egyidejűleg megszűnik a londoni emigráns jugoszláv kormány.
III.9.- Indokínában a japán csapatokok meglepetésszerűen lefegyverzik a francia gyarmati hadsereget.
III.10.- A szovjet csapatok behatolnak a morva iparvidékre.
- Befejeződik a szövetségesek maas-rajnai hadművelete, a 21. hadseregcsoport felzárkózik a Rajnára.
- Az amerikai légierő lerombolja Tokio nagy részét.
III.15.- Az 1. Ukrán Front megindítja a felső-sziléziai hadműveletet.
III.16.- A 2. és a 3. Ukrán Front megkezdi Bécs irányú támadását.
- Az amerikai csapatok elfoglalják Iwo-Jima szigetét.
III.17.- Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletet fogad el a földreformról.
III.19.- Hitler parancsot ad, hogy a Nagynémet Birodalom területén semmisítsenek meg minden katonai, ipari, közlekedési és ellátási objektumot („Néró-parancs”).
III.20.- A szövetségesek átkelnek a Saar folyón.
III.22.- A szovjet csapatok végleg elfoglalják Székesfehérvárt.
III.22-24.- Moszkvában Eduard Benes, a Szlovák Nemzeti Tanács és négy cseh párt képviselői megállapodnak a csehszlovák kormányprogramról.
III.23.- Amerikai csapatok Oppenheimnél hídfőt foglalnak a Rajna jobb partján, ezzel megindul a Ruhr-vidéki támadó hadművelet.
III.24.- Duisburg és Emmerich között a brit csapatok is megkezdik az átkelést a Rajnán a Ruhrvidékre.
III.24-26.- A 2. Ukrán Front üldözésbe megy át az Észak-Dunántúlon.
III.25.- A Rajna bal partja teljes hosszában a szövetségesek birtokába kerül.
III.27.- Az utolsó, magyar területen tartott Koronatanács döntést hoz a vezető állami, katonai és pártszervek Birodalomba történő evakuálásáról (Gyepű-III).
- Megkezdődik a Honvéd Légierő áttelepítése a Birodalomba.
- Utoljára éri Londont V-2 rakétatámadás.
III.28.- Utolsó székhelyéről, Kőszegről a Szöllősi-kormány áttelepül a Birodalomba.
- A szovjet csapatok elfoglalják Győrt.
- A szovjet csapatok elfoglalják Danzigot.
- Összeomlik a német csapatok Rajna-menti védelmi rendszere.
III.29.- Szálasi Ferenc nemzetvezető és közvetlen környezete Kőszegről a Birodalomba települ.
III.30.- Hermann Balck páncélos tábornok, a 6. német hadsereg parancsnoka elrendeli a hadserege területén tartózkodó magyar csapatok lefegyverzését, és ugyanerre tesz javaslatot a hasonló szintű német parancsnokoknak.
III.31.- A szovjet csapatok, átkelve a Szudéta-hegységen, Csehország területére lépnek.
III. folyamán- Pilsen térségében megkezdődik a 2. hungarista honvédhadosztály (Petőfi) szervezése (felállítása a gyakorlatban nem történik meg).
IV.1.- A Ruhr-vidéket védő német B Hadseregcsoport bekerítésbe kerül.
- Amerikai csapatok szállnak partra Okinawa szigetén (VI.22-re foglalják el).
IV.2.- Delegálják és megválasztják az Ideiglenes Nemzetgyűlés budapesti képviselőit.
IV.4.- Csehszlovákiában meghirdetik az ottani magyarságot kollektíve megbélyegző és állampolgárságától megfosztó ún. kassai programot (a benesi kormányprogramot).
- A szovjet csapatok beveszik Pozsonyt, Trencsént és Körmöcbányát.
IV.5.- Moszkvában előzetes magyar-szovjet, Prágában magyar-csehszlovák jóvátételi egyezményt írnak alá.
- A Szovjetunió felmondja a Japánnal 1941.IV.13-án kötött semlegességi szerződést.
IV.6.- Megkezdődik Königsberg ostroma.
- A 3. Ukrán Front megkezdi Bécs ostromát.
IV.7.- Sztálin engedélyezi az Ideiglenes Nemzeti Kormány által felállított 1. és 6. gyaloghadosztály hadműveleti területre küldését.
- Az amerikai flotta elsüllyeszti a világ (eddig) legnagyobb csatahajóját, a 70 ezer tonnás japán YAMATO-t.
IV.9.- Königsberg német védői kapitulálnak.
- A szövetséges 15. hadseregcsoport felújítja támadását Észak-Itáliában.
- Sztálin hozzájárul, hogy a román adminisztráció visszavegye Észak-Erdély közigazgatását a szovjet katonai közigazgatástól.
IV.11.- A szovjet csapatok elfoglalják Rábafüzes-hegyközséget, majd Szentimre-telepet, végül Magyarbüksöt, az utolsó magyar településeket.
- Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenből Budapestre költözik.
- Az amerikai csapatok elérik az Elbát.
IV.12.- Az ország területét a Vas megyei Pinkamindszent határában lévő Dénes-, majd Kapuy-major szovjet elfoglalásával elhagyja az összefüggő front. Magyarországon befejeződnek a hadműveletek.
- A Szövetséges Ellenőrző Bizottság Budapestre költözik.
IV.12.- Meghal Franklin D. Roosevelt, az USA elnöke. Utóda az alelnök: Harry S. Truman.
IV.13.- A szovjet csapatok elfoglalják Bécset.
IV.14.- Megkezdődik az Ideiglenes Nemzeti Kormány által felállított 6., majd az 1. gyaloghadosztály kiszállítása az ausztriai frontra.
IV.16.- Az 1. Ukrán, valamint az 1. és a 2. Belorusz Front megkezdi a berlini offenzívát.
- A Ruhr-vidéken bekerített német csapatok leteszik a fegyvert. Parancsnokuk, Walther Model vezértábornagy öngyilkosságot követ el.
IV.18.- A 3. amerikai hadsereg átlépi az 1937-es német-cseh határt.
IV.19.- Németországban és Észak-Itáliában megindul a szövetségesek végső offenzívája.
IV.20.- A szövetségesek elfoglalják Nürnberget.
IV.21.- A szövetségesek elfoglalják Bolognát.
- A Szovjetunió és a lengyel Ideiglenes Kormány barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést ír alá.
IV.22.- Nauennél bezárul a Berlin körüli ostromgyűrű.
IV.23.- Az Ideiglenes Nemzeti Kormány feloszlatja a Magyar Királyi Csendőrséget.
- Észak-Itáliában a brit-amerikai-lengyel haderő eléri a Pó folyót.
IV.24.- A szovjet csapatok áttörnek Berlin védelmi gyűrűjén.
IV.25.- San Franciscoban megnyílik az ENSZ alakuló konferenciája.
- Az Elba menti Torgaunál a 58. szovjet gárdalövészhadosztály és az amerikai 69. hadosztály találkozik. Ezzel kettévágják Németországot.
- Németországban kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes vezetésével bizottság alakul a nyugatra szorult magyarok képviseletére.
- Észak-Olaszország egyes városaiban antifasiszta felkelés tör ki.
IV.26.- Az angol csapatok elfoglalják Brémát.
IV.27.- Olasz partizánok elfogják és kivégzik Mussolinit.
IV.29.- Hitler Berlinben elkészíti politikai végrendeletét. Felszólít a harc végsőkig tartó folytatására, a szövetségesekkel való kapcsolatkeresés miatt árulónak minősíti és megfosztja minden tisztségétől Heinrich Himmlert, az SS, és Hermann Göringet, a légierő birodalmi vezetőjét, s az államfői hatalmat (nem Führer, hanem Reichspräsident) Karl Dönitz flottatengernagyra, a német hadiflotta főparancsnokára ruházza át.
IV.30.- Hitler öngyilkosságot követ el.
- A szovjet csapatok elfoglalják a berlini Reichstagot.
- Amerikai csapatok vonulnak be Münchenbe.
- Moravska Ostrava elfoglalásával befejeződnek a hadműveletek a morva iparvidéken.
V.1.- Mattsee-ban (Ausztria, Salzkammergut tartomány) utoljára ül össze a magyar Koronatanács.
- Budapesten újraindítja adását a Magyar Rádió.
- Karl Dönitz vezetésével megalakul a Harmadik Birodalom utolsó kormánya.
V.2.- A Dönitz-kormány a dán határhoz közeli Flensburgba költözik.
- Berlin helyőrsége kapitulál a szovjet csapatok előtt.
- Az olaszországi német csapatok leteszik a fegyvert.
- Zágráb német helyőrsége kapitulál.
- Brit csapatok foglalják el Rangoont.
V.3.- Az angol csapatok elfoglalják Hamburgot.
V.4.- Az észak-európai német csapatok kapitulálnak.
- A Brenner-hágóban találkoznak a Németországból, valamint az Olaszországból előrenyomuló szövetséges csapatok.
- Németország területén befejeződnek a nagyobb hadműveletek.
V.5.- Prágában felkelés tör ki.
V.6.- A német csapatok megkezdik a prágai felkelés leverését.
- Az 1., a 2. és a 4. Ukrán Front erőltetett menetben indul Prága felé.
- Befejeződik a brit csapatok burmai hadművelete.
- Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok, a nyugati szövetséges erők főparancsnoka fogadja Karl Dönitz német államfő követét, Hans-Georg von Friedeburg vezértengernagyot, a német hadiflotta (Dönitzet követően kinevezett) parancsnokát. Eisenhower kapcsolatba lép a Szovjet Főparancsnoksággal és javasolja, hogy a Jaltában elfogadott, állami-politikai jellegű kapitulációs okmány helyett aláírathassa a német haderő feltétel nélküli fegyverletételét. Javaslatát elfogadják.
V.7.- 0241-kor Alfred Jodl vezérezredes, az OKW (Oberkommando der Wehrmacht, Véderő Főparancsnokság) vezetési törzsének főnöke Reimsben, a nyugati szövetséges haderő főhadiszállásán aláírja a Nagynémet Birodalom haderejének feltétel nélküli kapitulációját a négy nagyhatalom tábornokai előtt. A fegyverletétel végrehajtására a 1100 órakor életbe lépő okmány 48 órás határidőt szab.
V.8.- Kelet-Poroszországban befejeződnek a szovjet hadműveletek.
V.9.- Miután Sztálin a 7-i reimsi okmányt csak a kapituláció előzetes jegyzőkönyvének tekinti s ragaszkodik a kapituláció német fővárosban történő aláírásához, 0016-kor, 0000 órai hatállyal Wilhelm Keitel tábornagy, az OKW főnöke a Berlin melletti Karlshorstban (ismét) aláírja a Nagynémet Birodalom haderejének feltétel nélküli kapitulációját G. K. Zsukov marsall, a Szovjetunió fegyveres erői főparancsnokának helyettese, Carl Spaatz hadseregtábornok, az USA hadászati légierejének parancsnoka, Arthur Tedder brit légi marsall, a nyugati szövetséges csapatok főparancsnokának (Eisenhower) helyettese és Jean-Marie de Lattre de Tassigny tábornok, az 1. francia hadsereg parancsnoka előtt.
- A szovjet csapatok elérik Prágát.
V.10.- Megalakul az Államrendőrség, ezen belül a kommunista Péter Gábor vezetésével a Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya.
V.11.- Schörner tábornagy, a Csehországban harcoló német Közép Hadseregcsoport parancsnoka kapitulál.
V.12.- A német Kurland Hadseregcsoport maradványai beszüntetik a harcot.
V.13.- Megkezdődik az Ideiglenes Nemzeti Kormány csapatainak hazaszállítása a hadműveleti területről.
V.15.- Magyarországon megszüntetik a légvédelmi készültséget.
- A horvát hadsereg beszünteti a harcot. Ezzel véget ér az európai háború.
- Ausztriában, a brit megszállási övezetbe került magyar csapatok vezénylő parancsnokai megtartják a Magyar Királyi Honvédség utolsó tábornoki értekezletét.
V.23.- Flensburgban letartóztatják a Dönitz-kormányt.
VI.4.- Leszerelik a svájci hadsereg mozgósított részeit.
VI.5.- Nagy-Britannia, az USA, a Szovjetunió és Franciaország nyilatkozatot tesz közzé a hatalom átvételéről, a megszállásról és az ellenőrzésről Németországban, ahol megkezdi működését a négyhatalmi Szövetséges Ellenőrző Bizottság.
VI.8.- A győztes hatalmak Londonban egyezményt kötnek Nemzetközi Katonai Törvényszék felállításáról a háborús és emberiségellenes bűntettek kivizsgálására.
VI.9.- A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa (több európai nagyvároséhoz hasonlóan) adományozza a „Budapest bevételéért” emlékérmet.
VI.10.- Amerikai csapatok szállnak partra Borneó szigetén.
VI.15.- Miklós Béla miniszterelnök és Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke aláírják a magyar-szovjet jóvátételi egyezményt.
VI.24.- Delegálják és megválasztják az Ideiglenes Nemzetgyűlés dunántúli képviselőit.
VI.26.- Németországban megalakul a Kereszténydemokrata Párt (CDU).
VI.28.- San Franciscóban 50 állam képviselői aláírják az ENSZ alapokmányát (lásd X.24.).
VI.29.- Csehszlovák-szovjet egyezményt írnak alá Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolásáról.
VI.30.- Befejeződik a honvéd határőrség újjászervezése.
VII.9.- A négy nagyhatalom egyezményt köt Ausztria megszállási övezeteiről.
VII.16.- Az amerikai Los Alamosban felrobbantják az első atombombát.
VII.17.- A Berlin melletti Potsdamban VIII.2-ig ülésezik a négy nagyhatalom csúcsértekezlete Truman amerikai elnök, Churchill, majd VII.28-tól a közben választási győzelmet arató Attlee brit miniszterelnök, illetve Sztálin szovjet vezető jelenlétében.
VII.24.- Truman amerikai elnök dönt az atombomba bevetéséről Japán ellen.
VII.26.- A potsdami konferencia résztvevői Japánt ultimátumban szólítják fel a megadásra.
VIII.6.- Az amerikai légierő ledobja a történelem első bevetett atombombáját Hiroshimára.
VIII.8.- A Szovjetunió hadat üzen Japánnak.
VIII.9.- A szovjet csapatok Mandzsúriában megtámadják a japán Kvantung-hadsereget.
- Az amerikai légierő atombombát dob Nagasakira.
VIII.13.- Indokínában a Vieth Minh felkelést robbant ki a japánok ellen.
VIII.14.- A császár fellépésére a japán kormány elfogadja a kapitulációt.
VIII.20.- A visszatérő francia gyarmati kormányzat lemondatja a japán érában is uralkodott Bao Dai vietnami császárt.
VIII.22.- A szovjet hadsereg átlépi a koreai határt.
IX.1.- Szovjet csapatok szállnak partra a Kurili-szigeteken.
IX.2.- Japán kapitulációjával véget ér a második világháború.
- Ho Si Minh kikiáltja Vietnam függetlenségét.
IX.4.- A Grönland északkeleti partján álló Haudegen meteorológiai állomás személyzete megadja magát egy norvég hajónak. Ez az utolsó német kapituláció a II. világháborúban.
IX.6.- Brit csapatok vonulnak be Saigonba.
- Szöulban angol-amerikai, Phenjanban szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság alakul. Ezzel megkezdődik Korea kettéválása.
IX.8.- Amerikai csapatok vonulnak be Tokióba.
IX.11.- Megkezdi munkáját a brit-amerikai-francia-szovjet-kínai (Kuomintang) Külügyminiszterek Tanácsa.
IX.13.- Az Új-Guineán harcoló japán csapatok leteszik a fegyvert. Ez az utolsó japán kapituláció, nem számítva néhány elszigetelt, a császári kapitulációról nem értesült, kis létszámú csoportot, amelyek számára sokszor csak évek múlva ér véget a háború.
IX.23.- Francia csapatok vonulnak be Saigonba. A vietnami felkelők elleni hadműveleteiket japán csapatok is támogatják.
X.3.- Az USA Budapesten átadja a magyar hatóságoknak Szálasi Ferenc volt nemzetvezetőt és tíz volt nyilas vezetőt.
X.24.- Életbe lép az ENSZ Alapokmánya, ez az ENSZ hivatalos megalakulási dátuma.
XI.20.- Nürnbergben megkezdi működését a háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Katonai Törvényszék.
XI.29.- Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés kikiáltja a Jugoszláv Köztársaságot.
XII.27.- Megalakul a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint a Nemzetközi Valutaalap.
RI

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem