Lengyelországi ellenállás
Lengyelországi ellenállás: a lengyel nép szabadságküzdelme a II.vh. alatt; szakadatlan harc a nemzeti létért, függetlenségért. A ~-ban két pol. vonulat, a londoni emigráns kormányhoz tartozó →lengyel fegyveres erők, ill. a Moszkva-barát kommunista irányzat volt. – 1939-1941 között a ~ fe-eket gyűjtött, propagandát folytatott, kb. 400 illegális kiadványt adott ki. Szabotázs- és diverziós akciókra került sor, támadták a közlekedést, mentették az üldözötteket. Az 1942-ben megalakult Lengyel Munkáspárt is létrehozott fe. erőket. A Néppárt Parasztzászlóaljakat állított fel. – 1942 nyarától erőteljessé vált a partizántev. 1943-ban a vasutak ellen 389 tád-t hajtottak végre. Ősszel akciót kezdtek a termésbeszolgáltatás megakadályozására. A ~-t a n-ek brutális terrorral, a lakosság kiirtásával, „pacifikáló” akciókkal próbálták megtörni, Erich von dem →Bach-Zelewski SS-Obergruppen-führer und General der Polizei irányításával. A →Lengyel Főkormányzóságot partizánháború színterévé nyilvánították. 1943 közepéig a n-ek 22 ezer fe. akciót regisztráltak. 1943-tól a Honi Hadsereg (AK) fokozta tev-ét, megkísérelte a partizánalakulatok egységes vezetés alá vonását. 1943.jún.18-án kirobbant az egy hónapig tartó varsói gettófelkelés. A harcokban 18 ezer lengyel zsidó halt meg. A felkelés leverése után 300 ezer zsidót a treblinkai →koncentrációs táborba szállítottak, 10 ezer főt kivégeztek. – A Népi Gárda 1944 nyarán főleg Lublin, majd Kielce körzetében harcolt, jún-tól csatlakozott a sz. hds-hez. Az AK is egész járásokat vont ellenőrzése alá. Az általa kirobbantott 63 napos →varsói felkelés során azonban a lerombolt Varsóban maga az AK is elvérzett. 1944 telén a ~ fő színtere a Kárpátok előtere volt. 1944.júl. 21-én Lublinban létrejött a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság, amely 1945.jan.1-én Ideiglenes Kormánnyá alakult át. (Még: →Lengyel fegyveres erők [1940-1945]) ⬩ GA, 698.
