Magyar-szovjet kapcsolatok
Magyar-szovjet kapcsolatok (1938-1941): a Magyar Királyság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége viszonyrendszere a II.vh-t közvetlenül megelőzően és a háború első éveiben a Szovjetunió elleni támadásig. Mo. (ol. közvetítéssel) 1934.febr.6-án vette fel a diplomáciai kapcsolatot a Szu-val. A sz. külügyi vezetés, külünösen az →Anschluss után, több ízben hangsúlyozta érdekeltségét Mo. függetlenségének megőrzésben, viszont arra nem volt hajlandó, hogy nyilvánosan állást foglaljon a békés m. revízió mellett (a Szu. nem írta alá a trianoni békét). Helytelenítette az →első bécsi döntést, mivel azt az általa igazságtalanak és erőszakosnak minősített →müncheni egyezmény részének tekintette. Az →Antikomintern Paktumhoz való m. csatlakozási szándék bejelentése után, 1939.jan.9-én Litvinov sz. külügyi népbiztos (küm.) figyelmeztette a m. vezetést, hogy a csatlakozás megrontaná a két ország viszonyát. 13-i válaszában gr. →Csáky István m. küm. jelezte, hogy Mo. nem kívánja magát a Szu. által befolyásoltatni. Az üzenetváltást febr. 2-án sz. részről a diplomáciai viszony szüneteltetésének bejelentése követte. A ~ az 1939. évi →német-szovjet szerződések után, szept.24-én álltak helyre. Előzőleg, mikor a sz. csapatok határátlépésével megkezdődött a →szovjet-lengyel háború, szept.17-én a sz. korm. biztosította Mo-ot határainak tiszteletben tartásáról. A →Vörös Hadsereg 27-én érte el az addigi m-lengyel határt →Kárpátalján. 1940.jan-ban a sz. vezetés ezt „Eu. legnyugodtabb határának” nevezte. – 1940 első felében nyilvánvalóvá vált, hogy a Szu. területeket fog követelni Ro-tól. →Werth Henrik VKF több memorandumban követelte a Szu-val való kat. megállapodást egy esetleg →Erdély birtokba vételére induló m. tád. időzítésére vonatkozóan. A →Teleki-kormány elutasította az együttműködést. 1940 őszén megkezdte viszont egy m-sz. megnemtámadási egyezmény előkészítését, így kívánta megelőzni, hogy Mo. belesodródjék egy esetleges Szu. elleni háborúba. →Horthy Miklós →kormányzó a tervet elutasította. Sor került azonban a ~ javítására: szept.3-án m-sz. kereskedelmi és hajózási egyezményt kötöttek. A Szu. felé tett gesztusként okt.30-án szabadon bocsátják és a Szu-ba engedik Rákosi Mátyást és 3 elítélt komm-t. Diplomáciai eszmecserék során már 1935-ben felmerült, hogy Rákosiért „cserébe” a sz. fél visszaadja az 1849-es intervenció idején zsákmányolt honvédzászlókat. Ezeket 1941.márc.20-án adták át →Kristóffy József m. követnek és →Faragho Gábor tbk. kat. attasénak, az újonnan megnyitott Moszkva-Bp. vasúti összeköttetés első vonatával szállították Bp-re, s 24-én a →Hadtörténeti Múzeumban helyezték el. – A n-ol. →balkáni hadműveletbe történt m. bekapcsolódást a sz. vezetés nehezményezte, de Visinszkij helyettes külügyi népbiztos közölte a moszkvai m. követtel, hogy a sz. korm. nem alkalmaz szankciókat Mo-gal szemben, mivel nincs szándékában a „Mo-gal kialakult jó viszonyt felborítani”. Előzetes megállapodás alapján az 1941.máj.2-12. között megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásáron a Szu. először szerepelt önálló pavilonnal. – A →Szovjetunió elleni támadás megindítása után a sz. vezetés még a diplomáciai kapcsolatok m. részről történt jún.23-i megszakítását is (Saronov Bp-i követ kijelentése szerint) „megértéssel fogadta”, tekintettel az ország geopolitikai helyzetére, feltéve, ha nem lép be a háborúba. Erre vallott Kristóffy József moszkvai m. követ ugyanezen a napon küldött távirata, amely azt tartalmazta hogy, Molotov sz. küm. kijelentése szerint a Szu-nak nincs semmiféle követelése vagy támadó szándéka Mo-gal szemben, s nincs elvi kifogása további m. revíziós törekvésekkel szemben →Erdély vonatkozásában, amennyiben Mo. semleges marad. →Bárdossy László me. a táviratot eltitkolta, s →Kassa bombázását követően, jún.27-én a →Képviselőházban bejelentette a →hadiállapot Magyarország és a Szovjetunió között beálltát. ⬩ SP, 759.
