Mozgósítási rendszer
Mozgósítási rendszer Magyarországon a II.világháború alatt: a →Honvédség átállítása (felriasztása) béke →hadrendből hadi hadrendbe. A →Huba-hadrend szerint a Honvédség béke hadrendjébe →Észak-Erdély visszacsatolása után 27 gy.ezd. és 27 tü.o. tartozott. Mozgósításkor ezek száma „ikreződés útján” megkétszereződött. A gy.ezd-ekből a pk.helyettes vezetésével kivált a tényleges állomány egy része, és megalakította az ún. ikerezred →keretét. A bevonuló tartalékosokkal mindkét ezd. hadiállományra töltötte fel magát. A táb.tü.o-ok ugyanilyen módon kéto-os tü.ezd-ekké alakultak. Az ikeralakulat az anyaezd. (o.) hadrendi számozásánál 30-cal magasabb számot viselt (pl. a 13. gy.ezd. ikerezrede a 43.gy.ezd. volt). Az anya- és az ikerezd. hadrafoghatósága egyenértékű volt. Az így felállt 2 gy.ezd-ből és 1 tü.ezd-ből szervezett gy.dd-ok (támogató és kiszolgáló alakulatokkal) alkották a hadihadrend alap →seregtesteit. A →gyorscsapatok béke és hadi hadrendje között nem volt lényeges különbség. E ~ előnye a mozgósítás egyszerűsége, a béke és hadi hadrend teljes összhangja, vmint a felriasztott egységek azonos értéke volt. Hátránya, hogy az egyes seregtestek gyorsított mozgósítása és a menetkészültség lépcsőzése nem volt lehetséges, az összes seregtest egyidejűleg, viszont lassabban érte el menetkészültséget. – Ez a rendszer 1943.aug-ig állt fenn. Ekkor a kétezredes seregtestek helyett hdt-enként 1-1, a békében is fennálló háromezredes gy.ho-t szerveztek, amelyek a mozgósítást követően rövid idővel elérhették a menetkészültséget. A gy.ho-ok mellé a békehadrendben nem szereplő →tartalékhadosztályokat szerveztek. Ezek mozgósításkor álltak fel, és az élvonalbeli gy.ho. elvonulása után érték el menetkészültségüket. Így megvalósult a lépcsőzetes mozgósítás. ⬩ BA, 823.
A keleti frontra induló családapa búcsúztatása
