Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság <United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland>: a Brit Birodalom központi állama. Királyság a Brit-szigeteken az Atlanti-óceán és az Északi-tenger között. Részei: Anglia, Wales, Skócia, Man-sziget, Észak-Irország (1926 óta), Csatorna-szigetek (Normandia partjai előtt). Területe: 242606 km2, lakossága 47521000 fő. Eu-ban hozzátartozott Gibraltár és Málta (321 km2 és 280000 fő). A II.vh. idején VI.György uralkodik, aki 1936.dec.12-én lépett trónra. A bir. Parlament két házból áll: a Lordok Háza 721 fővel és a Képviselőház 610 képviselővel. – A Brit Bir. a világ brit államainak államszöv-e. Közös szerveik: uralkodó a brit kir., ill. a Birodalmi Konferencia (Londonban 2-5 évenként ült össze, a brit me. elnökletével). A bir. szabadon társult tagállamai (domíniumok) egyenrangúak. A brit korona képviselője a domíniumokban a főkormányzó. Tagállamai: 1. ~. 2. Domíniumok: Kanada, Ausztrália és birtokai, Új-Zéland és birtokai, Dél-Afrikai Unió és birtokai, Új-Founland, Írország Szabad Állam, Indiai Császárság. A brit gyarmatokhoz jöttek még a Védnökségek és a →Népszövetségi mandátumterületek. A Brit Bir. területe Ázsiában 5261000 km2, lakossága 420000000 fő, Afrikában 7774000 km2 és 55422000 fő, Amerikában 10285000 km2 és 14325000 fő, Ausztrália és Óceániában 8268000 km2 és 9355000 fő, együttesen 31578000 km2 és 499382000 fő volt. – →Churchill 1940.máj.10-től a me-ségen kívül a pénzügy- és az újonnan létesített védelmi miniszteri tárcát is betöltötte. A bir. hadba lépésével a stratégiai és külpol-i döntéseket a legfontosabb 6-8 miniszterből álló hadikormány (War Cabinet) hozta. Churchill mint védelmi miniszter hatáskörébe vonta az egyes haderőnemek vk. főnökeit, akik a Vezérkari Főnökök Tanácsát alkották. A testülettel a me. külön kat. törzsének főnöke révén tartotta a kapcsolatot. Churchill nem csak a hadászati és külpol. kérdésekben, továbbá a fontosabb pk-i kinevezésekben tartotta fenn magának a döntési jogot, sokat foglalkozott a kat. kérdések részleteivel is. Az ang. gazd. teljesítőképességét és a lakosság helyzetét az országot ért légitád-ok és a tengeri blokád határozta meg. Ezek a nehézségek anélkül sújtották az országot, hogy →hadszíntérré vált volna, mint pl. a Szu. vagy No. A lakosság életébe történő kényszerű beavatkozások pl. a jegyrendszerben, a városokból való kitelepítésekben és a nők mozgósításában nyilvánult meg. A brit ipar, belértve a →Brit Nemzetközösség országait is, a rg.gyártást az 1939-es évi 8000-ről 1944-re 31000-re növelte. 1939.szept-1945.aug-ig 151461 rg-t állított elő. Hk., rolg. és önjáró löveg gyártása az 1939-es 1000 db-ról 1942-re (a csúcsévre) 8611 db-ra emelkedett. A brit szárazföldi hds. 1945-ös csúcslétszáma idején 34 gy., 11 pc. és 2 légidesszant-ho-ból állt. Kb. 3,5 milliós állományából 144 ezren estek el, 33 ezren eltűntek, 239 ezren megsebesültek és 152 ezren estek →hadifogságba. A légierő létszáma az 1939-es 193 ezerről 1945-re kb. 1,1 millióra emelkedett, a 112 ezres veszteségből 69 ezer a halott. A hadiflottában 1939-ben 180 ezren, 1945-ben kb. 800 ezren szolgáltak. A 73 ezres veszteségből kb. 50 ezer a halott. A ~ fe. erőinek összes halálos vesztesége 264443 fő volt. ⬩ SJ, SP, 833.
